Pontosan tisztában kell lenni jelenlegi helyzetünkkel, és azzal, hogy a közeljövőben hová szeretnénk eljutni. Amikor ebben gondolkodunk, nem csak a vásárlókat, és a dollárjeleket kell a szemünk előtt látni, hanem a megvalósítást, és a különféle „járulékos költségeket”. Pl.: mennyit fizetünk fejlesztésre, képzésre, milyen hirdetési költséggel kell számolnunk.
Ha megvan a stratégia, taktikázzunk!
A stratégiának nagyon fontos része a taktika. Taktikai lépések nélkül a stratégia nem megvalósítható. Pl.: ha egy cég úgy dönt, hogy szeretne beruházni, átalakítani a gépparkját, akkor ezzel a sokszor több tízmilliós kiadással számolnak, terveznek. Fel kell mérni, hogy pontosan miből mennyit kell eladni, mekkora haszonnal, hogy mindaz az elvárt nyereség, amivel kalkulált megvalósuljon.
Nyertes időzítés
Az utolsó negyedév az egyik legjobb alkalom arra, hogy ellenőrizzük, meglévő stratégiánk megvalósításában jól haladunk, illetve kialakítsuk a stratégiánkat, ha még nincs. Hogy miért ekkor? Mert sok cégnél most kezdődnek a cafeteria tárgyalások, a flotta biztosítások újraszámolása, illetve a dolgozói honoráriumok kitalálása. Ezek átvizsgálásával egyből olyan taktikai lépéssel kezdhetjük a stratgéia megvalósítását, amivel plusz forráshoz juttathatjuk a költségvetésünket.
Külsős segítség
Sokan nincsenek tisztában vele, hogy szükség van egy külsős személyre, egy stratégára, aki a menedzsmenttel együtt felállítja a tervet. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy miért van szükség egy külsős személyre? A válasz igen egyszerű. Mert ő kívülről teljesen objektíve tudja vizsgálni a cég helyzetét. Ráadásul számos olyan pénzügyi megoldásról, támogatásról, adókedvezményről tudhat, ami nekünk cégvezetőként nem a szakterületünk.
Jó példa erre az egyik legkirívóbb szituáció, amellyel idáig találkoztam. Egy pest megyei vállalkozóval leültünk, hogy átnézzem a cége anyagait. Javasoltam neki egy stratégiát, amelynek az első része az volt, hogy a felesleges kiadásokat csökkentse. Taktikai lépésenként elmondtam, hogy szabaduljon meg a felső kategóriás gépjárművétől (140.000 ft/hó volt a bérleti díja), továbbá ne vegyen fel újabb hitelt a saját ingatlanára. Később tudtam csak meg, hogy egy magánbefektető egyszer már 20 millió forintot betett a cégbe, ennek persze semmi nyoma nem volt, kézzel fogható eredményt nem láttam. A vállalkozó közölte velem mindazt, hogy nem teheti meg, mert mit fognak szólni a faluban az emberek? A csattanó az egészben, hogy az ebédet azzal az Erzsébet utalvánnyal fizette ki, amelyet nála is elköltöttek a vásárlók. Ő tehát így is „megoldotta”, pedig kisebb változtatásokkal akár 600 000 forintos megtakarítást is lehetet volna nála eszközölni havonta, ami jó alap lett volna egy fenntartható működés megkezdéséhez.
A mai világban a legfontosabb mind a magánemberek, mind a cégek életében a költségcsökkentés és a bevételnövelés. A biztos világ elmúlt. Nap mint nap olyan piacon mozgunk, ahol farkastörvények uralkodnak, és aki nem gondolkodik előre, nem fog tudni hosszú távon talpon maradni. Erre szolgál egy jó pénzügyi stratégia, amelyek mindenképp meg kell, hogy legyenek a megfelelő taktikai lépései! A kettő egymás nélkül nem létezik.
Szopper Zsófia www.penzugyitanacsadas.com
