„Ez az esztendő a választások éve Kínában, így óhatatlanul is némi változásokkal jár a kínai gazdaságpolitikában is: kicsit átrendeződnek majd az erőviszonyok" - mondta Pető Ernő a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a Kínával kapcsolatban sokszor hangoztatott politika vezérelt gazdaság helyett helyesebb lenne a gazdaságvezérelt politika kifejezést használni. Kína a BRIC országok tagjaként az elkövetkező ötven évben a világgazdaság motorjává válhat, ezt a folyamatot pedig az e-kereskedelem terjedése jelentősen felgyorsíthatja majd.
Ki kell használni előnyös helyzetünket
Ahhoz, hogy a magyar kkv-k profitálni tudjanak a kínai gazdasági fellendülésből a szakember szerint elsősorban kiszámítható, hosszú távú gazdaságpolitikára és logisztikafejlesztésre lenne szükség. „Magyarország ugyan három fontos közlekedési folyosón fekszik, ám ezt az előnyös helyzetünket ki is kell használni. Minket is ki lehet kerülni, de ennek ellenére nem kell lemondani arról, hogy mi legyünk a kínaiak logisztikai központja. Olyan szolgáltatást kell nyújtanunk, hogy az árutulajdonosok szívesen hozzák Magyarországra az árujukat, itt léphetnek be a kkv-k a versenybe" - emelte ki Pető Ernő, aki szerint Magyarországot piacként ajánlani Kínának nem csak hogy hiba, hanem egyenesen bűn.
„Kínában egy komolyabb városnak háromszor annyi lakosa van, mint hazánknak, de az úgynevezett résüzletekben még lehet keresnivalónk" - mondta. Kiemelte, hogy a gyártás-összeszerelésben például jó alkalom lehetne, hogy a Magyarországon összeszerelt termékek uniós terméknek minősülnek így vám és illeték nélkül forgalmazhatók Európában. Példaként említette, hogy az USA 50 százalékos büntetővámot vetett ki a kínai gyártmányú napelemekre, ha ezeket immár Magyarországon szerelnék össze, máris uniós termékként mentesülnének a büntetővámok alól.
A kínai kkv-kkal kellene a kapcsolatot keresni
„Nem a nagyvállalatokkal, hanem elsősorban a kínai kis- és középvállalatokkal kellene a magyar cégeknek kapcsolatokat keresnie" - mondta Takács Zsolt a Budapest China Mart ügyvezető igazgatója. Az üzletember szerint Magyarország és Kína között kiválóak a diplomáciai kapcsolatok, azonban a gazdasági kapcsolatok meglehetősen gyengék. „Kevés olyan üzleti lehetőségünk van, amelyek valóban értékesek a kínaiak számára, kis vállalataink vannak, amelyek nem, vagy csak komoly tőkebefektetéssel lennének képesek eleget termelni a kínai piacra" - tette hozzá.
Kiemelte, hogy sokan Kínában, az óriási kínai piacban látják a megváltást, pedig nagyon nehéz bekerülni. „Többek között hiányoznak az alapvető üzleti ismeretek, a külgazdasági tapasztalatok, ha Szlovákiába szállítanak az messze nem ugyanaz, mint a kínai piac" - emelte ki az üzletember, aki szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy százból egy vállalkozó próbálkozik meg a kínai piaccal. A kínai üzleti lehetőségek kihasználásához olyan feltételrendszernek kellene teljesülnie, amely a legtöbb esetben ugyanis elriasztja a potenciális vállalkozót. „Többek között jó lenne, ha a magyar vállalkozó nem csak a vámügyintézőjétől ismerkedne meg a külkereskedelem alapvető fogalmaival" - emelte ki.
Szövetség létrehozása, brand építése
A közös beszerzés, a régiós gondolkodás, valamint hazánk uniós tagsága fontos tényező lehet abból a szempontból, hogy a kínai gazdasági kapcsolatainkat fejleszthessük - mondta Sárkány Márta, a Sárkány Informatikai Zrt. vezérigazgatója, aki szerint, ha integráljuk Ukrajna, Horvátország vagy Szerbia cégeit, jó pozícióban indulhatunk. Elmondása szerint, rendkívül fontos, hogy milyen információkat szereznek a kínaiak Magyarországról.
Az sem mellékes, hogy mit tudunk mi Kínáról. Az országnak tucatnyi olyan tartománya van, amelyek önmagukban is alkalmas exportcélpontok lehetnek. „Az én javaslatom, hogy a magyar kkv-k tömörüljenek szövetségekbe, hogy a költségeket és a terheket megoszthassák" - mondta Sárkány Márta, aki szerint Magyarországnak hatalmas lehetőségei vannak az építőiparban, a borászatban illetve a brandek vásárlása. Kiemelte, hogy a kínaiak nagyon szeretik a külföldi árut, nem kell kínaiasítani, hanem brandet kell építeni neki.
A kommunikáció főszabálya: Kínában, kínaiul kell kommunikálni, azaz figyelembe venni a kínai specialitásokat, kulturális sajátosságokat. Sárkány Márta szerint például zavaró lehet egy európai számára, hogy a kínaiak nem szeretik kimutatni érzelmeiket, így nehezen lehet meghatározni, hányadán állunk velük. „Fontos feltérképezni a motivációkat, még mindig fennáll az a mítosz, hogy a külföldi termék megbízhatóbb, mint a hazai. Ugyanakkor például a referenciák megjelölésénél komoly hibákat vétenek a kkv-k. Nem azt kell írni, hogy Tokaj Kereskedőházzal állunk kapcsolatban, hanem hogy a legnagyobb magyar állami tulajdonú borforgalmazó céggel, ez a megjelölés mindig sokkal kedvezőbb egy kínainak" - mondta Sárkány Márta.
A konferencia korábbi előadásairól szóló összefoglalónk innen érhető el.