A bankok kkv-hitelállománya 2016-ban 8-10 százalékkal emelkedhet az Magyar Nemzeti Bank kamatcsere tenderei és a növekedési hitelprogram (NHP) együttes hatására az MNB alelnöke szerint. Az elképzelés ambiciózus, és egybeesik a bankok érdekével is, ám kérdés, hogy bővül-e olyan ütemben a hazai és a globális gazdaság, hogy indokolttá tesz ekkora volumenű fejlesztéseket. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nagyon sok vállalat a válságot úgy élte túl, hogy meglévő kapacitásait csökkentette átmenetileg. Ezek visszaállítása is csak mostanában kezdődött el.
Biztató jelek
Az elmúlt két évben nagyjából 2000 milliárd forintnyi NHP-hitel került a piacra, amivel a bankok némileg ellensúlyozni tudták a hazai kis- és középvállalatok hiteligényének visszaesését. Tavaly a második félévben, de még inkább az utolsó negyedévben a statisztikák szerint megfordult a trend, és némileg nőtt a kkv-hitelállomány. Ekkor már jobbára sejteni lehetett, hogy az NHP második szakaszát követő harmadik menetben sem forgóeszköz-finanszírozásra, sem faktoringra nem lehet igénybe venni majd a 2,5 százalékos forrást, ráadásul a 10 milliárd forintos hitelfelvételi plafon is jelentősen csökken.
"Az idén életbe lépő NHP hármas szakaszának forinthiteléből kizárólag közép- vagy hosszú távú beruházást, illetve lízinget lehet finanszírozni, legfeljebb egymilliárd forintos összegben. Az a cég, amelyik 2015 második félévében realizálta, hogy 2016-ban már nem tud felvenni efféle hitelt, még tavaly év végén kihasználta a lehetőséget" – mutat rá Tóth Zoltán, az MKB vállalati üzlettámogatás területének igazgatója, aki szerint az attitűdváltozás elsősorban a középvállalatok felső szegmensére volt jellemző. (A fentiekhez hozzátartozik még, hogy MNB NHP-t csak beruházási célra lehet felvenni, forgóeszköz finanszírozásra nem. Viszont egy március 21-től érvényben lépő változás szerint már nem kizárólag belföldi székhelyű társaság részesedése vásárolható meg, hanem külföldi is.)
Az állománybővülésben jelentős szerepe volt az egymilliárd forintot meghaladó és a forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hiteleknek, míg a beruházási hitelek nagyságrendileg ötven százalék körüli arányban részesedtek a felvett NHP-hitelekből. A forgóeszközhitelek mellett a most megszűnő egyéb hitelcélokra – például a hitelkiváltásra, előlegfinanszírozásra és faktoringra – is nőtt az igény tavaly az utolsó negyedévben. Az MKB által corporate szegmensnek nevezett, évi félmilliárd forintos árbevétel fölötti cégek tűnnek tehát a leginkább hitelképesnek az NHP 2,5 százalékos kamatmarzsot megengedő konstrukciójában: rendelkezésükre áll a szükséges saját erő, és megfelelő a kockázati besorolásuk, hogy éljenek a lehetőséggel.
Aladics Sándor, az OTP Bank Kis-, Középvállalati Igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyettese is úgy látja, tavaly még főképp a folyószámla- és a forgóeszköz-hitelt keresték a cégek. "Még nem akarnak beruházni, többek között mivel a saját helyi piacaikon sem érzik biztosítva a hosszú távú megtérülést. A cégek többsége saját forrásból sem fejleszt: a vállalati betétállomány évek óta növekszik, az alacsony kamatkörnyezet ellenére is. Az uniós források hiánya is inkább a beruházások ellen hatott tavaly" - vélekedett.
2016: az exportőröké a világ
Az idén két pillérrel, 300–300 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett NHP azonban már kizárólag beruházási és lízing céllal vehető igénybe. A devizapillér esetében azonban megmaradt a tízmilliárd forintos felső limit. Egyszeri és megismételhetetlen lehetőségnek látszik a természetes eurófedezettel rendelkező vállalatok részére meghirdetett devizahitel. Nemcsak a magas hitelösszeg adja a termék különlegességét, hanem az ára is: a vállalatok futamidőtől és kockázati besorolástól függően 0,5–0,8 százalék közötti, maximum tízéves, fix kamatozáson kapnak euróforrást. Ha figyelembe vesszük az emelkedő dollárkamatokat – és annak hatására középtávon az emelkedő euró- és forintkamatokat – prognosztizáló piaci környezetet, ez komoly ösztönző lehet a valóban természetes eurókitettséggel rendelkező vállalatoknak, hogy most fejlesszenek. Ez a lehetőség ugyanis – a ma ismert feltételek szerint – csak idén van.
Az OTP hagyományosan nyitott a kisebb vállalkozások finanszírozására is akár forint-, akár exporthitelről van szó. Vegyünk egy harminc-negyvenmillió forintos hitelösszeget. Ehhez akár száz-százötvenmillió forintos árbevétel is elég – mutat rá Aladics Sándor, aki szerint szó nincs arról, hogy pusztán az olcsó forrás hajtja a bankokba a vállalkozásokat. – Két éve folyamatosan rendelkezésre áll ezen az áron a forinthitel, ma már ez nem kuriózum. Sőt, a jegybanki alapkamat és a marzsok olyan alacsonyak, hogy piaci alapú beruházási hitelt is kínálunk már Bubor plusz két-három százalékos áron. A devizapillér azonban valóban egyszeri és megismételhetetlen lehetőségnek tűnik, köszönhetően a tízéves, fix eurókamaton való eladósodás lehetőségének. Arra ugyanis senki nem számít, hogy a devizakamatok a következő tíz évben ezen az alacsony szinten maradnak.
Devizahitelt az a cég is igényelhet, amelyik eddig nem szállított külpiacokra, ám most lehetővé válik számára a terjeszkedés. Ezt azonban hitelt érdemlően igazolnia kell a bankok számára, és ha mégsem válik be, a forrást kamattal vissza kell fizetni, vagy piaci devizahitelre konvertálni. A beruházni nem, de növekedni képes vállalatok sem maradnak idén olcsó forrás nélkül. Egy tavalyi törvénymódosítás eredményeképpen egy éve az EXIM Bank hozzájárulhat a hazai ipar felpörgetéséhez is. Igaz, a lehetőségre mostanáig nem csaptak le sem a kkv-k, sem a bankok – 2015-ben még ötven EXIM-hitelt sem helyeztek ki – az NHP feltételének módosulása, illetve az EXIM feltételrendszerében bekövetkezett változások hatására idén lehet változás.
Nagy a nyomás a bankokon
Persze az olcsó forrás nem minden, hiszen a fejlesztésekhez kell a piac is. A bankok is óvatosak, az olcsó hitelt sem fogják feltételek nélkül szórni: a készfizető kezességvállalásra, az ingatlanfedezetre vagy a forgalomképes – magas értékű, új és sorszámozott, másodlagos piaccal rendelkező – ingóságra szükség van. A bankok hitelkihelyezési kedvét ugyanis, úgy tűnik, kizárólag olcsó forrással segíti az állam, hiszen törvényi szabályozás továbbra sem ösztönzi a hazánkban újnak számító fedezeteknek – például a vagyont, ingóságot terhelő zálogjognak, árbevétel-engedményezésnek – a bevonását. Ezek érvényesíthetősége – gyorsasága, költsége – ugyanis kérdéses Magyarországon a pénzintézetek szerint, már csak azért is, mert ez kicsi, másodlagos piac, amely kevéssé garantálja a megtérülést.
"Az egyértelműen látszik, hogy a nemzetközi hátterű vállalkozásokat 2008 és 2013 között többnyire az anyavállalat finanszírozta, ha hiányzott a talpon maradáshoz szükséges önerő. Ezt a forrásigényt igyekszik például a Magyar Nemzeti Bank programja becsatornázni a bankokhoz, aminek sikerére reális az esély. Az már kérdés, hogy a pusztán hazai tulajdonú cégek körében nőtt-e a kockázati feltételeknek megfelelő és hitelt felvenni szándékozó vállalatok száma" – véli Tóth Zoltán, aki szerint az NHP 300-300 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pilléreinek kihelyezése egy év alatt komoly feladatot ró a bankokra. "A forinthitel egymilliárd forintos plafonösszege nagyszámú hitelképes és beruházást tervező kkv-t irányoz elő egy háromszázmilliárd forintos hitelprogram esetén" – véli a szakember.
Aladics Sándor szerint nem elsősorban a forintpillér kihelyezése okozhat gondot, sokkal inkább kérdés, hogy lesz-e kellő mennyiségű exportálni képes vállalkozás. Lökésszerűen növelhetik a beruházási hajlandóságot a folyamatosan megjelenő uniós pályázatok. Persze kérdés, mennyire fognak ehhez hitelt felvenni a vállalatok, vagy inkább a bankokban pihenő megtakarításaikat használják majd. "A vállalati beruházások strukturális élénkülését hozhatja azonban a CSOK hatására beinduló lakásépítés és -értékesítés, illetve – az idei év első két hónapjának tapasztalata szerint – a földvásárlásra elkölthető közel háromszázmilliárd forint nagy részét is hitelből fedezi a magyar társdalom. 2016-ban az egyes feldolgozóipari vagy exportorientált cégek beszállítói hálózatában is élénkülhet a beruházási hitelek iránti érdeklődés. Szerintem – bankszinten – a forgóeszköz-, a folyószámla- és beruházási hitelek volumenében is öt–nyolc százalékos bővülés lehet idén" - hangsúlyozta.