Az Eximbank Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP) iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a 2012-ben 150 millió euróval induló hitelkeretet tavaly év végére 450 millió euróra, majd a múlt héten egymilliárd euróra emelték, és a bővítésnek nincs felső határa.
Az Eximbank középlejáratú (2-5 éves futamidejű) hiteleit azok a kis- és közepes cégek vehetik igénybe a hitelintézeteken keresztül, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 15 milliárd forintot. Minimum 40 ezer euró, maximum 10 millió euró összegű devizakölcsönhöz juthatnak a programban a hazai, export-tevékenységet folytató kkv-k - tette hozzá a vezérigazgató.
Nátrán Roland hangsúlyozta, hogy így a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja révén a hazai vállalkozások olcsó forintforráshoz, az Eximbank Exportélénkítési Hitelprogramja révén pedig olcsó devizaforráshoz jutnak. A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy az EXIM refinanszírozási tevékenységét nagymértékben kiterjesztették, az EHP-ban már 21 pénzintézeti partnerére támaszkodik az EXIM.
Nátrán Roland nagy előnynek nevezte, hogy a finanszírozás során a kamatszámítás alapja a szerződéskötéskor érvényes CIRR (Commercial Interest Reference Rate) - mely fix a futamidő alatt - az OECD által havonta megállapított kamatláb. Ez jelenleg euróban, 2-5 éves futamidő esetén évi 1,29 százalék. Az EXIM a refinanszírozó hitelekért 0,1 százalékos kamatot számít fel a bankoknak, így a vállalkozások nagyon olcsón jutnak devizaforráshoz. Tavaly az átlagos banki kamatfelár 2 százalék volt, így a kkv-k által felvett exportösztönző hitelek átlagos kamata rendkívül alacsony, mindössze 2,1 százalék, de nagyobb kockázatú ügylet esetén sem haladhatja meg a maximális 4,1 százalékos kamatszintet.
Nátrán Roland azt is elmondta, hogy az EHP keretében további új termékekkel bővíti az exportösztönzés lehetőségét az Eximbank: ilyen a rövid lejáratú, két éven belüli futamidejű hitelkonstrukció, és a lízing refinanszírozás, melyek már elérhetőek, és hamarosan elindítják az exportcélú faktoring terméket is.
Hozzátette, hogy az új lízingtermék kidolgozása a piaci igényeknek megfelelően, a Magyar Lízingszövetség kezdeményezésére indult az elmúlt év során. Célja, hogy kedvezményes, euró alapú lízingfinanszírozást nyújtson exportra termelő vállalkozások részére. A lízingprogram elsősorban olyan beruházások, gépek, berendezések finanszírozására szolgál, amelyek áru- vagy szolgáltatásexport megvalósulását segítik elő. A konstrukcióban a futamidő 2-5 év között van, a beszerzett eszköz értéke pedig minimum 15 ezer euró, melyhez az adott lízingügylet esetén a futamidő alatt a kölcsön összegével megegyező export teljesítése szükséges. A legfontosabb előny az EHP keretében, hogy a lízingfinanszírozás során is fix a kamat a teljes futamidő alatt, ennek is alapja a szerződéskötéskor érvényes CIRR.
Nátrán Roland elmondta: az EXIM banki részének mérlegfőösszege a 2012. évi 190 milliárd forintról 2013 végére 400 milliárd forintra nőtt, az idei terv 600 milliárd forint mérlegfőösszeget tartalmaz. A MEHIB biztosítói állománya 2012 végén 180 milliárd forint volt, 2013 végén 260 milliárd forintot tett ki, 2014 végén várhatóan 300 milliárd forintot ér el. Hozzátette: a dinamikus bővülés célja, hogy tovább fokozza a hazai kkv-k exportkapacitásait, és versenyképességüket.
A vezérigazgató az elmúlt napok egyik legnagyobb sikereként könyvelte el, hogy húszmillió dolláros együttműködési alapot hoz létre az Eximbank a Világbank-csoport magánszektorra szakosodott pénzügyi intézetével, az IFC-vel, amelynek révén a következő években új lehetőségekhez juthatnak a magyar kis- és középvállalkozó exportőrök. Az erről szóló megállapodást Snezana Stoiljkovic, a Világbank-csoport alelnöke és Nátrán Roland Washingtonban írta alá.
Kiemelte: a 20 millió dollár vissza nem térítendő támogatást az Eximbank bocsátja az IFC-n keresztül a célországok rendelkezésére azzal a céllal, hogy ebből olyan fejlesztéseket készítsenek elő az IFC segítségével, amelyek segítik a szegénység leküzdését, a társadalom és a gazdaság fejlődését.
Az alap létrehozásával egyrészt fejleszteni szeretnék azokat a piacokat, amelyeken a magyar exportőrök aktívak, s új lehetőségekre lelhetnek, a másik cél, hogy olyan piacokra juttasson el magyar tudást, és ezen keresztül exportcikkeket, ahová korábban még nem léptek magyar exportőrök - emelte ki Nátrán Roland. (A szakértők szerint például nem könnyű, de érdemes Kínába exportálni.)