A javaslat megtiltja azoknak az apartmanoknak az online listázását, amelyeket 30 napnál rövidebb időre adnának ki, és ezzel ellene mennek a város lakásokra vonatkozó szabályozásának. A mostani javaslat célja, hogy visszaszorítsák a privát apartmanok rövid távú kiadását – magyarán az Airbnb-t. A jogsértők első alkalommal 1000 dolláros bírságra számíthatnak, harmadik alkalommal viszont a bírság 7500 dollár.
A hírekre reagálva New York City Szállodaszövetsége közleményt fogalmazott meg. Eszerint az Airbnb-hez hasonló lehetőségek a feketegazdaság szüleményei, amelyek nem követnek semmilyen szabályozást azok közül, amelyek a szállodákra vonatkoznak. Ráadásul negatívan érinti a helyi ingatlanpiacot is, mert csökkenti a lakáskínálatot, és felnyomja az árakat. Az új jogszabály viszont tiszta helyzetet teremt, segíti a hatóságokat a szankcionálásban, és megvédi a város egyik legjobban teljesítő gazdasági szereplőit, a szállásadókat.
(Az osztrák főváros elébe megy az Airbnb szabályozásának, az észtek pedig az egész megosztás gazdaságára érvényes szabályozáson dolgoznak.)
Magyar helyzet
Magyarországon a kormányzat nem tervez Airbnb-adót – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy – mint azt korábban megírtuk – négyzetméterenként 1500 forintos sarcot vetnének ki a kiadó lakásokra. (A tegnap benyújtott költségvetési tervezetben sem szerepel ez a tétel.) Ez persze nem jelenti azt, hogy a lakáskiadással foglalkozó magánszemélyeknek és cégeknek nem kell adózniuk az így szerzett jövedelem után. Adóalanynak minősülnek ugyanis azok a magánszemélyek, akik online foglalási rendszeren – például az Airbnb-n – keresztül egy vagy több szobát vagy akár egy teljes ingatlant szálláshelyként adnak bérbe, így adószám kiváltására kötelesek, és számlakibocsátási kötelezettség is terheli őket – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).