Nem olyan jó kávéházban dolgozni, amilyennek tűnik
Egyre többen használják a kávézókat folyamatos munkavégzésre, ez a helyszín alkalmatlan a tartós munkavégzésre –a Regus globális felmérése szerint. A magyar válaszadók szerint a dokumentumok adatainak védelme, a személyes tárgyak biztonsága és a zajos vendégek a „kávéház-irodák” legnagyobb hátrányai, de valójában nem is akkora spórolás az iroda hiánya.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A mobil eszközök fejlődésével egyes munkatípusok esetében az iroda mint fizikai hely szükségtelenné vált. Ez az egyszerűnek tűnő megállapítás a költséghatékonyságot és költségcsökkentést napi feladattá előléptető válság idején jelentős változásokat hozhat a cégek működésébe. (Itt olvashat többféle, a hagyományos irodától eltérő munkahely lehetőségről.) Az üzleti guruk új kedvence a „coffee shop working”, vagyis az olyan távmunka, amelynek helyszíne egy kávéház. A rugalmas munkavégzésnek ez a fajtája valóban csábítónak tűnik, hiszen a kellemes környezet mellett ingyen wifi és finom tejeskávé várja a betérő üzletembereket.
Digitális beduinok
A technológiai feltételek ugrásszerű fejlődése, a munkavállalók egy részének növekvő igénye az önállóságra, a globalizáció és az irodák fenntartási költségeinek növekedése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy lassan hazánkban is teret nyerjen egy új munkamódszer vagy talán inkább életforma, és megjelenjenek az első neonomád dolgozók. A neonomád szó a definíció szerint egy munkamódszert, illetve az ezt a munkamódszert követő társadalmi csoport tagját jelenti. Mivel azonban itt erős elkötelezettségről, a függetlenség alapvető életfeltétellé való előléptetéséről van szó, sok esetben inkább életformának, mint munkamódszernek tekinthető. Elfogadásához újfajta vezetői szemléletre is szükség van, de a működő módszer a cég és a munkavállaló érdekeinek is megfelel. Itt olvashat még róluk.
Azok közül is sokan használják irodai funkciókra a kávéházakat, akik alapvetően otthonról dolgoznak, azonban üzleti tárgyalásra diszkréció szempontjából biztosan nem ideális. A Regus 90 ország 26.000 munkavállalójának részvételével készült felmérése szerint az idősebbek nehezebben tudnak egy ilyen típusú környezetben koncentrálni, mint a fiatalabbak. A baby boom generáció (’50-es, ’60-as években születettek) tagjai nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a kávézók nem alkalmasak megbeszélésekre, mint az Y-generáció (’70-es, ’80-as években születettek). A kíváncsi hallgatózók viszont minden korosztály szerint problémát jelentenek.
A rugalmasság csak profi környezetben jó
„Néha jól jön, hogy útközben betérhetünk egy kávézóba, és elküldhetünk pár e-mailt vagy gyorsan megbeszélhetünk valamit a kollégánkkal. A felmérés azonban rávilágít, hogy a kávézók hosszú távon nem helyettesíthetik az irodát, mivel nem biztosítanak hatékony, biztonságos és professzionális környezetet. Korábbi felmérésünk alapján az emberek 72 százaléka vélekedett úgy, hogy a rugalmas munkavégzés növeli a hatékonyságot, de ez csak professzionális irodai környezet esetén igaz. Gyakran keresnek meg bennünket olyan ügyfelek, akik már meggyőződtek róla, hogy ezek a divatos alternatívák számukra nem működőképesek” – jegyezte meg a felmérés kapcsán Christoph Volni, a Regus magyarországi vezetője.
Több teret!
A Colliers International az Y generáció (az 1980-as évek eleje után született generáció) által preferált irodaterülettel és elrendezéssel foglalkozó tavalyi tanulmánya szerint ezek a munkavállalók több közösségi területet, szellősebb elrendezést és nagyobb saját területet szeretnének.
Az egész napos kávézóban való munkavégzés nem is olcsó: a divatos amerikai típusú kávézókban az átlagos 700 forintos termék mellé egy óra internethasználatot biztosítanak, ami egy 8 órás munkanap esetében már 5-6 ezer forintot tesz ki fejenként. Gondot jelenthet az is, hogy az összes munkával kapcsolatos anyag egyetlen gépen van. A technika ördögével kialakított jó kapcsolat ez esetben még fontosabb, mint a hagyományos irodai rendszereknél, ahol számtalan biztosíték, szerver és miegymás gondoskodik az adatbiztonságról. Az állandó irodával nem rendelkező, mobil dolgozó a világhálót használja anyagai biztonságos tárolására is, ami viszont akkor jelenthet problémát, ha érzékeny adatokkal kell dolgoznia – vagy a megoldásként erre szakosodott szolgáltatóktól igényelt biztonságos tárhelyek bérleti díja növeli a költségeit.
Tömegben, de egyedül
A módszer szociális oldalról is megkérdőjelezhető, hiszen a legnagyobb fizikai szabadság mellett sem garantálja semmi, hogy a nomád valós interakciók részese legyen. Valójában magányos életmódról van szó, amelyben a kreativitást serkentő külső ingerekért cserébe le kell mondani a személyes kapcsolatokról a munkatársakkal, ami csökkentheti a munka hatékonyságát. A munkatársakkal való beszélgetés, bár sokszor szünetként aposztrofálják, valójában gyakran segíti a munkát. De egy rendezetten működő iroda a szükséges pihenőidő megtartásában is segít, mert a helytől és cégtől független dolgozók sokkal inkább hajlamosak túlterhelni magukat, mint kötött munkaidőben, állandó felügyelet alatt dolgozó társaik.
A magyarok szerint
a kávézókban történő munkavégzés három fő negatívuma a következő:
Dokumentumok és beszélgetések során elhangzó információk védelme (72%)
Személyes tárgyak állandó felügyelete (70%)
A koncentrációt zavaró zajos vendégek (67%)
A megkérdezettek 66 százalékát zavarja telefonálás közben a beszélgetések zaja, 57 százalékukat pedig az irodai berendezések – pl. nyomtató, szkenner – hiánya
A megkérdezettek 56 százaléka véli úgy, hogy nem ajánlatos kávézót választani megbeszélések helyszíneként
A baby boom generáció tagjainak 60 százaléka, míg az Y generáció tagjainak 48 százaléka tartja alkalmatlannak a kávézót az ügyfelekkel való találkozásra
Forrás:Regus