Magyarországon az elmúlt négy évben negyedével nőtt az egyéni vállalkozók száma, vagyis ma már minden tizedik munkavállaló ebben a foglalkoztatási formában dolgozik. A tendencia világszintű, ami magával vonja a coworking irodák számának ugrásszerű növekedését is.

Azt mondják, az irodapiac a gazdaság tükre: ha biztonságban érzik magukat a vállalatok, ha finanszíroznak a bankok, ha szívesen települnek adott országba a külföldi cégek, megindulnak az irodaépítések is. Az elmúlt öt-hat évben marginális volumenű új irodát adtak át Budapesten, 2018-ban viszont több százezer négyzetméter nyílik meg. Technológiai újításokban nem lesz hiány, ám az árat a bérbeadó diktálja.

A nemzetközi Clusterhaus proworking irodahálózat budapesti irodája a MOMents 365, vállalkozó anyákból álló közösség számára felajánlott egy saját, térítésmentesen igénybe vehető közösségi irodát.

Még ha az irodánk csak egy laptop és egy okostelefon, akkor sem mindegy, hogy honnan dolgozunk. Ugyan a közösségi irodák alternatívát kínálhatnak a drága irodabérlés helyett, de ezeknél is van néhány szempont, amelyet érdemes lehet megfontolnunk.

Egyre többen használják a kávézókat folyamatos munkavégzésre, ez a helyszín alkalmatlan a tartós munkavégzésre –a Regus globális felmérése szerint. A magyar válaszadók szerint a dokumentumok adatainak védelme, a személyes tárgyak biztonsága és a zajos vendégek a „kávéház-irodák” legnagyobb hátrányai, de valójában nem is akkora spórolás az iroda hiánya.

A ősz eleji időszakot az üzleti életben gyakran „back to school” időszaknak nevezik, hiszen nem csak az iskolákban, de az üzleti életben is újraindul, visszaáll a normál kerékvágásba ilyenkor a munka. Ideje hát elgondolkozni, lehet-e valahogyan csökkenteni például ingatlanbérlési költségeinken, vagy egyáltalán vállalkozásunknak megfelelő (reprezentativitású, munkakörnyezetnek legalkalmasabb) térben dolgozunk-e.