Mire ügyeljünk, ha szívességből adunk kölcsönt?

A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. új kategóriát vezetett be, az ún. szívességi kölcsönt. Ennek jelentősége abban áll, hogy az adós nem köteles kamatot és egyéb díjat fizetni a kölcsönadónak, azaz a hitelezőnek, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: PP Archív

Mindenképpen érdemes óvatosan eljárni és ilyen szándék esetén mégis kifejezetten rendelkezni erről a felek közötti szerződésben. Annak ellenére ugyanis, hogy a Ptk. szerint minősülhet egy kölcsönügylet szívességinek akkor is, ha erről a felek a szerződésben nem rendelkeztek kifejezetten, nem szabad elfelejteni, hogy ilyen rendelkezés hiányában tudni kell bizonyítani (adott esetben jogvita esetén bíróság előtt), hogy az ügylet valóban szívességi volt – figyelmeztet Balázs Katalin ügyvéd a Bisnode üzleti szolgáltató blogján olvasható bejegyzésében.

Szívességi kölcsön esetén egyébként a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja továbbá a már „megígért” kölcsönösszeg kifizetését, illetve visszakövetelheti adósától a már kifizetett kölcsönösszeget.  Szívességi kölcsönnél továbbá az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni a hitelezőnek.

Az új Ptk. számos szempontból változtatta meg a cégek életét – itt összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy egy gazdasági társaság által adott kölcsön esetén (még ha az egyszeri is), a vezető tisztségviselő felelőssége, hogy a társaság, illetve adott esetben a hitelezők szempontjait elsődlegesként tekintve járjon el. Ennek elmulasztása még akkor is járhat súlyos felelősségi, adott esetben büntetőjogi jogkövetkezményekkel, ha „szívességinek” neveznek egy, a társaság által adott kölcsönt.

A szívességi kölcsönről szóló Ptk. rendelkezések ezért semmiképpen nem minősülnek egy – például – a hitelezők jogalapjának elvonását célzó és harmadik személynek a céges vagyonból adott kamatmentes kölcsön „legalizálásának.” Ilyen ügyletek esetén mindenképpen célszerű a társaság jogászával és könyvelőjével konzultálni.

Bemutatjuk az új Ptk. titkos befutóját!
Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo