Egy korábbi cikkben azt vizsgáltuk, hogy írásba kell-e foglalni egy szerződést, és ha igen, akkor mely esetekben. Megállapítást nyert, hogy főszabályként az írásbeliség nem kötelező, a szerződő felek maguk döntik el, hogy mely szerződést kívánják írásba foglalni, és melyet nem. De vajon vannak-e olyan szerződések, amelyek írásba foglalása kötelező, s ez von-e maga után további formai feltételeket?

Írásbeliség és ellenjegyzés

A válasz egyértelmű igen. Elsőként az ingatlan-adásvételi szerződéseket emelném ki. Ezekről azért érdemes beszélni, mert, sok más szerződéssel ellentétben, a jogi közreműködő ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző megkerülhetetlen. Felvetődik a kérdés, hogy az írásbeliség és az ellenjegyzés együtt kell-e hogy járjanak. A válasz erre álláspontom szerint egyértelmű igen – vagyis amit ellen kell jegyezni, azt írásba is kell foglalni –, de az írásbeliségből még nem következik az, hogy egy szerződést ellen kell jegyezni.

Az ingatlanforgalomhoz köthető jogügyletek között vannak ellenjegyzés-kötelesek, ilyenek adásvételi használati szerződések, a jelzálog-szerződések, a szolgalmi, vételi jog, a visszavásárlási jog stb. Ki lehet jelenteni, hogy minden jog bejegyzésének az alapjául szolgáló okiratot ellen kell jegyezni, és az okiratot írásba kell foglalni.

Az okirat kellékei

Miután jogi szakember készíti, az okirat további kellékei másodlagosnak tűnhetnek, azonban az esetleges kételyek és bizonytalanságok eloszlatása végett az alábbiakban felsorolom őket, a teljesség igénye nélkül.

Kép: sxc

● A szerződő fél természetes személyazonosító adatai, lakcíme és személyi azonosítója (személyi száma), illetve a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezése, statisztikai azonosítója, székhelye, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének száma. ● Az érintett ingatlan címe (ha van, ha nincs, akkor a tulajdoni lapon címként feltüntetett azonosítója, az ingatlan fekvése szerinti település neve, az ingatlan helyrajzi száma) és az a tulajdoni hányad, amit a szerződés érint. ● A feljegyzés alapjául szolgáló jog vagy tény. ● A jogváltozás jogcíme. ● A szerződő felek megállapodása és a bejegyzési engedély: feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozat. ● A szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozat (feltéve, hogy természetes személyek). ● A keltezés helye és ideje belföldön kiállított magánokirat esetében. ● A szerződő felek vagy törvényes képviselőjük aláírása. ● A tanúk neve, címe, aláírása, ha a szerződő fél előttük írta alá az okiratot. ● Az okiratot közjegyző foglalta írásba, ügyvéd jogkörén belül jogtanácsos jegyezte ellen. ● A szerződő feleknek vagy törvényes képviselőjüknek vagy meghatalmazottaiknak minden oldalt kézjegyükkel kell ellátniuk.

Dr. Illés Zsolt ügyvéd