A vezető állású munkavállalókra a szervezetben betöltött kivételes szerepük miatt az általánostól eltérő munkajogi szabályok alkalmazandók.
Ki minősül vezető állású munkavállalónak?
A Munka Törvénykönyve jelenleg hatályos rendelkezései szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint annak közvetlen irányítása alatt álló, a helyettesítésére feljogosított munkavállaló – írta Pentz Edina az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy bármely munkavállalót munkaszerződésében vezető állásúnak minősítsenek, ehhez azonban az alábbi feltételek teljesülése szükséges:
kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört kell betöltenie
alapbére el kell, hogy érje a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (2013-ban bruttó 686 000 Ft).
Milyen összeférhetetlenségi szabályok kapcsolódnak a vezető állású munkavállalókhoz?
A vezető állású munkavállalókra speciális összeférhetetlenségi szabályok alkalmazandók:
további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek,
nem köthetnek a saját nevükben, vagy javukra a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet,
kötelesek bejelenteni, ha hozzátartozójuk tagja, vagy vezetője a munkáltatóéval azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató, vagy azzal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.
Milyen eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
A vezető állású munkavállalókra a szervezetben betöltött kivételes szerepük miatt az általánostól eltérő munkajogi szabályok alkalmazandók. A vezető állású munkavállalók
munkarendje kötetlen
gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felelnek,
esetében nem alkalmazhatóak a felmondási korlátozások,
nem jogosultak a gyermek gondozása, ápolása miatti fizetés nélküli szabadságon lévőket egyébként megillető felmondási védelemre,
határozatlan idejű munkaviszonyának felmondása esetén a munkáltatót nem terheli indoklási kötelezettség.
Fontos szabály továbbá, hogy a vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói – munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával. A vezető állásúakra alkalmazandó fenti összeférhetetlenségi és egyéb munkajogi szabályok azonban csupán névlegesek, mivel azoktól a felek eltérhetnek, akár a vezető hátrányára is.
A vezető állásúak munkaszerződése a fentieken túl eltérhet az Mt. teljes második részében foglaltaktól (szintén akár a vezetők hátrányára is), így akár az is lehetséges, hogy a felek például úgy egyezzenek meg, hogy a vezető állású munkavállalónak kevesebb szabadságot, vagy hosszabb felmondási időt írnak elő az Mt-ben található, egyébként kötelező rendelkezésekhez képest. A vezetőre azonban semmiképpen nem terjedhet ki a kollektív szerződés hatálya: ez az egyetlen eltérést meg nem engedő rendelkezés a vezető állású munkavállalók tekintetében.
Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy eltérő megállapodás hiányában a fenti összeférhetetlenségi szabályok és speciális munkajogi rendelkezések alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra, amelyektől azonban a felek közös megállapodás alapján szinte teljes mértékben eltérhetnek.
