Jelentősen csökkenthető a befizetendő adó mértéke, az összevont adóalap adóját ugyanis csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). Ennek megfelelően 2015 évben a személyi jövedelemadóból levonható személyi kedvezmény összege havonta 5 250 forint.
A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkenti, melyek közé az önálló, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, az egyéb bevételből megállapított jövedelmek, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelmek tartoznak. Le lehet tehát vonni például munkaviszonyból, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából. Ellenben nem lehet levonni például ingatlanértékesítésből, osztalékjövedelemből, árfolyamnyereségből származó jövedelem adójából - figyelmeztet Kovács Krisztina, az UCMS Group Hungary munkatársa, a HR Portálon megjelent szakértői cikkében.
A kedvezmény igénybevételének nincs felső jövedelemkorlátja, de legfeljebb a megállapított és megfizetett személyi jövedelemadó összegéig érvényesíthető.
Hogyan vehető igénybe?
Az Szja tv. 48.§ (3) bekezdése alapján a személyi kedvezmény igénybevételéhez, amennyiben a magánszemély munkáltatóval vagy rendszeres bevételt (különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, rendszeres megbízási díjat, bérleti díjat) juttató kifizetővel rendelkezik, le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak vagy a kifizetőnek.
A NAV tájékoztató (a súlyosan fogyatékos magánszemély által igénybe vehető személyi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz) alapján az igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni a leadott nyilatkozat mellé, de az adott évre vonatkozó adóbevallással együtt öt évig meg kell őrizni.
A nyilatkozaton a fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás alapján kell szerepeltetni, mely alapján a kedvezmény a kezdőnap hónapjában már figyelembe vehető.
A fogyatékos állapot utolsó napját akkor kell szerepeltetni, ha az állapot ideiglenesen áll fenn. Ebben az esetben a kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára.
A nyilatkozaton lehetőség van jelölni, ha a fogyatékos állapot véglegesnek minősül, erről ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni. (Szja tv. 48.§ (1) d))
A rokkantsági járadékban részesülők a járadékot megállapító határozat, a fogyatékossági támogatásban részesülők pedig a támogatást megállapító határozat számát kell, hogy feltüntessék a nyilatkozaton. Ők orvosi igazolás nélkül tehetik meg nyilatkozatukat.
2013. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1/A § alapján azok a belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, akik rendelkeznek olyan külföldről származó önálló vagy nem önálló tevékenységből, valamint nyugdíjból származó jövedelemmel, mely a másik államban is megadóztatható, adókedvezményt akkor érvényesíthetnek, ha a kedvezménnyel azonos vagy hasonló adókedvezményt ebben a másik államban nem vettek és vesznek igénybe.
Amennyiben a nyilatkozatot adó állapotában bármely olyan változás áll be, mely alapján a nyilatkozat tartalma módosul, a magánszemélynek új nyilatkozatot kell tennie vagy a már korábbiakban leadott nyilatkozatot visszavonnia.
A jogszabály rendelkezik arról az esetről is, ha a magánszemély – a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kérte az adókedvezmény érvényesítését és ennek következtében befizetési különbözet mutatkozik. A befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell az adóévre vonatkozó bevallásban feltüntetni és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint megfizetni. Ez alól kivétel, ha a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. (Szja tv. 48.§ (4))
Szeretnénk felhívni a munkáltatók és a kifizetők figyelmét, hogy tájékoztatási kötelezettségük van a magánszemélyek felé az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és a leadott vagy nem leadott nyilatkozatok következményeiről. (Szja tv. 48.§ (5))
A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján a 335/2009. (XII.29) Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. A személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg háziorvosa állítja ki.
Amennyiben a fogyatékos állapot ideiglenesen áll fenn, az arról szóló ideiglenes igazolást évente kell kiállítani. Amennyiben az állapot végleges, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a háziorvos a kiadott orvosi dokumentáció alapján kiállítja a végleges igazolást.
A jogosult magánszemélynek, amennyiben évközben a havi adóelőleg megállapításakor nem érvényesítette személyi kedvezményét, személyi jövedelemadó bevallásában az éves adóelszámoláskor még lehetősége van azt igénybe venni.
Amennyiben a jogosultság feltételei fennálltak az adott adóévre vonatkozóan, s a magánszemély mégsem vette igénybe a kedvezményt személyi jövedelemadójából, akkor azt az orvosi igazolás alapján – a kedvezményre jogosultságot adó fogyatékossági állapot fennállásától – személyi jövedelemadó bevallásának önellenőrzésével, visszamenőlegesen elévülési időn belül, azaz öt évre vonatkozóan visszaigényelheti, legfeljebb a megállapított és megfizetett adó mértékéig. Ideértve azt az esetet is, amikor a fogyatékossági állapot kezdete korábbi, mint a kiadott orvosi igazolás dátuma.
