A munkavállalói kárfelelősség két alapesete, amikor a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével úgy okoz kárt a munkáltatónak, hogy megrongál valamit, ami a munkáltatóé, vagy ha úgy keletkezik kár, hogy valami elvész, megsemmisül, eltűnik.Előbbiek közé tartozik például, ha a munkavállaló összetöri a céges autót vagy tönkretesz egy munkaeszközt. Utóbbira példa, ha ellopják a céges autót, vagy ha a munkavállaló a buszon felejti a céges laptopot.
A munkavállaló kártérítésre kötelezett, ha…
Az első esetben, ha a dolgozó a kötelezettségének megszegésével úgy okoz kárt a munkáltatónak, hogy megrongál valamit, ami a munkáltatóé, köteles a megtéríteni az okozott kárt, amennyiben nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lenne. A munkáltatónak kell bizonyítania a kötelezettségszegést, a felróhatóságot, a kár bekövetkeztét, a kár mértékét, valamint a kettő közötti összefüggést. A munkavállaló kötelezettségszegése lehet tevőleges magatartás, de akár mulasztás is.
A kár lehet bármilyen pénzben kifejezhető hátrány. Lehet vagyoni, tényleges kár (pl. gépkocsi megrongálódása),lehet elmaradt haszon (pl. elmaradt üzlet) és lehet költség (pl. ami a kár csökkentése érdekében merült fel),és lehet nem vagyoni kár is. A munkavállaló felelősségének megállapításához először azt kell bizonyítani, hogy felelős-e a munkavállaló, például mert nem úgy járt el, ahogy az elvárható lett volna. Ha bebizonyosodik a dolgozó felelőssége, akkor a következő kérdés, hogy milyen mértékben, milyen kárösszegig felel - hívta fel a figyelmet Pentz Edina az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
A munkavállaló által fizetendő kártérítés mértéke
A munkavállaló által fizetendő kártérítés mértéke attól függően alakul, hogy enyhén, vagy súlyosan gondatlan netán szándékos károkozás történt-e. Enyhén gondatlan károkozás esetén a munkavállaló által fizetendő kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A vezető állású munkavállalók felelőssége nagyobb: gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felelnek.
A munkavállalónak nem kell megtéríteni azt a kárt sem, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamilyen módon a károsult munkáltató is közrehatott a kár keletkezésében, úgy kármegosztásnak van helye. A kár megtérítésére egyéb esetekben a polgári jog általános szabályait kell alkalmazni.
A munkavállaló hiányon alapuló megőrzési felelőssége
Eltérő szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor olyan dologban következik be hiány, amelyet a munkavállaló elismervénnyel megőrzésre, vagy visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséggel átvett, és amelyet kizárólagosan használ vagy kezel. A megőrzési felelősség csak abban az esetben áll fenn, amikor az adott dolog nem csupán megrongálódott, hanem nincs meg, elveszett, megsemmisült.
Kollektív szerződésben vagy üzemi megállapodásban fel lehet emelni a gondatlan károkozás 4 havi távolléti díjban korlátozott mértékét 8 havi távolléti díjra. Az egyéb felelősségi szabályoktól szintén csak kollektív szerződésben vagy üzemi megállapodásban, és kizárólag a munkavállaló javára lehet eltérni.
Mikor mentesül a munkavállaló a megőrzési felelősség alól?
A megőrzési felelősség alól a munkavállaló abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt általa elháríthatatlan ok idézte elő. Az elháríthatatlanság alatt azt kell érteni, hogy a hiányt előidéző ok bekövetkezésének megakadályozása a technika adott szintje mellett nem volt lehetséges, nem volt végbevihető, például mert nem volt rá elég idő, vagy nem állt rendelkezésre a szükséges eszköz.
Akkor is mentesülhet a munkavállaló a felelősség alól, ha például a lakása elől elviszik az egyébként megfelelően bezárt, beriasztott autóját, hiszen megtette a megfelelő lépéseket a lopás megelőzésére.