Mikor kell felvenni a telefont a szabi alatt?

A szabadságot a munkáltató adja ki, de mi történik akkor, ha a szabadság alatt mégis szükség van a munkavállaló szakértelmére, az általa ismert információkra? Mikor köteles felvenni a telefont a dolgozó?

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Bizonyos esetekben fel kell venni - Kép: SXC

A munkajogi szabályok kifejezetten nem határozzák meg azt a határt, amely a munkáltatói zavarás és a munkavállaló tűrési, engedelmességi kötelezettsége között van. Csak az együttműködési kötelezettség, az elvárhatóság és a méltányos mérlegelés munkajogi alapelvek segítségével lehet azt eldönteni, hogy a munkavállaló köteles-e válaszolni főnöke telefonhívásaira, e-mail üzeneteire. (Bizonyos országokban nemcsak a szabadságon, de a munkaidő után sem hívhatja fel a főnök a munkavállalót.)

A nyár kezdetével a munkavállalók többsége ezekben a hónapokban veszi ki a pihenés és regenerálódás célját szolgáló hosszabb időtartamú szabadságát, amely a munkáltatóval kötött eltérő megállapodás hiányában a tizennégy egybefüggő napot el kell érje, beleszámítva a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadnapokat is.

Főszabály szerint a szabadságot a munkáltató adja ki. (Márpedig nem árt, ha tudja, hogy ki is kell adnia!) Tehát a munkavégzés folyamatosságához és zavartalanságához fűződő munkáltatói érdek nagyobb súllyal esik latba, mint a munkavállaló egyéni érdeke. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a munkáltató a megrendelésekhez és gyártási folyamatokhoz igazíthatja, hogy mikor tudja nélkülözni legalább két hétre munkaerejét. De mi történik akkor, ha a szabadság alatt mégis szükség van a munkavállaló szakértelmére, az általa ismert információkra? – teszi fel a kérdést együttműködő partnerünk, az Adó Online szakártői cikke.

A Munka Törvénykönyve kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lehetővé teszi a szabadság megszakítását és a munkavállaló „hazarendelését”. Azonban a rendkívüliség ezen fokát el nem érő esetekben is sokszor előfordul, hogy a munkáltató telefonhívásokkal, e-mail üzenetekkel „bombázza” a munkavállalót a szabadság ideje alatt, amikor a munkavállaló a munkavégzési és a rendelkezésre állási  kötelezettség alól egyébként a törvényből eredően mentesül.

Érdemes előre megbeszélni

A konfliktusok elkerülése érdekében első lépésként a munkavállalónak célszerű lehet előzetesen egyeztetni a munkáltatóval, hogy szabadsága alatt elérhető lesz-e egyáltalán, például van-e internet a szálláshelyen, vagy térerő a tartózkodási helyén. Elképzelhető, hogy a munkavállalóval történő kapcsolatfelvételnek eleve technikai akadályai vannak, gondoljunk például egy luxus tengeri hajóútra.

Jogszerűen hívhat vissza a főnök a szabadságról?
A nyár a hosszabb szabadságok ideje, ilyenkor nem ritka, hogy valaki akár több hét szabadságot is kivesz. De mi történik, ha időközben mégis nélkülözhetetlen a szabadságon lévő munkavállaló? Ha senki más nem tud egy adott feladatot megoldani helyette? Jogszerűen berendelhető-e a munkavállaló a szabadságáról?
Továbbá a munkáltató is jelezheti a munkavállaló felé, hogy várható olyan „vészhelyzet”, amikor legalább egy telefonhívás, levélváltás erejéig szüksége lesz válaszára. Ugyanakkor azt ne feledjük, hogy a munkavállaló pihenni, feltöltődni és nem dolgozni ment el szabadságra, tehát nem kell készen állnia a munkáltatói hívások fogadására.

Ahogyan a szabadság megszakítását is csak kivételes esetben teszi lehetővé a törvény, a szabadság alatti rendelkezésre állást is csak rendkívül indokolt esetben követelheti meg a munkáltató. Ilyennek minősül, ha például egy folyamatban lévő projekt vezetőjeként csak a szabadságon lévő munkavállaló rendelkezik az aktuálisan felmerülő szükséges információval. Indokolatlan zavarásnak minősül viszont, ha a munkáltató csak azért keresi a munkavállalót, mert egy a munkavállaló által elmentett fájlt, elhelyezett dossziét éppen nem talál. Tehát a technikai jellegű kérdéseket, a munkavégzés munkavállaló távolléte alatti folyamatosságának biztosítását a feleknek még a szabadság előtt egyeztetniük kell.

A tizedik hívás után nem árt felvenni

Elvárható a munkavállalótól, hogy a sokadik nem fogadott telefonhívás után válaszoljon, vagy a „sürgős”, „S.O.S.” jelzéssel küldött leveleket elolvassa, hiszen ezek a körülmények a munkáltatónál bekövetkezett rendkívüli eseményre utalnak. Elvárható az is, hogy ezeket az indokolt munkáltatói megkereséseket a munkavállaló röviden megválaszolja. Nagyobb volumenű munkavégzés esetén a munkáltatónak a szabadságot indokolt megszakítania.

A pihenésbe történő munkáltatói beavatkozás arányosságának eldöntésénél segítségünkre lehet a munkavállalói érdekek méltányos mérlegelés alapján történő figyelembevételének alapelve, amely azt is magában foglalja, hogy a teljesítés módjának munkáltató általi egyoldalú meghatározása nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet. Azaz a munkavállaló szabadság alatti keresése nem okozhat a munkavállalónak nagyobb sérelmet, mint amekkorát a munkáltató szenvedne el azzal, hogy az adott helyzetben nem zavarja a munkavállalót. Tehát a felmerülő munkahelyi problémát a munkáltatónak először meg kell próbálnia „házon belül”, a távollévő munkavállaló nélkül, más eszközökkel és módszerekkel megoldania. Csak abban az esetben lehet indokolt a munkavállaló szabadság alatti rendelkezésre állásának megkövetelése, ha olyan információra, ismeretre van szükség, amellyel kizárólag az érintett munkavállaló rendelkezik, illetve a probléma annak ellenére továbbra is fennáll, hogy megoldása érdekében a munkáltató minden erőfeszítést megtett, de a megoldás kulcsa a távollévő munkavállalónál van.

Mikor nem kell dolgoznia a munkavállalónak?
A mentesülés egyes esetei jogalapjuk szempontjából igen heterogén kategóriát képeznek, rendszertani szempontból nehezen besorolhatóak. Ugyanakkor mindez nem kizárólag elméleti problémát jelent, hanem rengeteg gyakorlati kérdést is felvet.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo