A Balkán délnyugati része még mindig egy kicsit lenézett és félt vidék, pedig rengeteg üzleti lehetőség terem arrafelé a vállalkozó kedvű üzletembereknek, hangzott el a Piac&Profit által szervezett Nyugat-Balkán és Ukrajna Üzleti Fórumon. "A térséghez tartozó 5 ország, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Macedónia és Montenegró összesen 11 millió lakossal rendelkezik, vagyis egy Magyarország méretű piacról beszélhetünk. A gazdasági növekedés lendületes - még ha a rossz nyelvek szerint az alacsony bázisérték miatt is - és ami szintén lényeges tényező, szeretik a magyarokat" - mondta Galambos Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-balkáni Tagozatának elnöke.
A régiós közlekedés a korábbi viszonyokhoz képest sokat javult, fél napos autózással akár Tiranába is el lehet jutni. Ami lényeges is, mivel a Balkánon - beleértve Szerbiát és Horvátországot is - nem lehet elektronikus úton vagy telefonon üzletet csinálni, a személyes kontaktus, jelenlét nagyon fontos - emelte ki több előadó is. A nyugati virtushoz szokott üzletembereknek fárasztó lehet hetente leutazni és ott 4-5 órás ebédeket végigülni, a balkáni emberek azonban szeretik a maguk módján kiismerni üzleti partnereiket. A fáradozás viszont nagyon is megéri, hiszen rengeteg üzleti lehetőséget lehet felfedezni az országban. "Nagy a fantázia például a mezőgazdasági termékekben, ki lehet használni hazánk és a Nyugat-Balkán közötti érési különbséget" - adott tanácsot Galambos.
Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója konkrét pozitívumokról számolt be. "Magyarországnak mind az öt országgal szemben kereskedelmi többlete van. A hazai vállalkozások számára az ötödik égtáj lehet dél-nyugat és a Balkán, hiszen 2010 óta az ezekkel az országokkal folytatott kereskedelem évi 7-10 százalékkal növekszik, köszönhetően nagyrészt az egyre inkább aktivizálódó kkv-knak" - számolt be a szakember.
A Balkán nyugati részének két velünk is szomszédos országa nem képezi részét a régiónak és számos, a régióban érvényes szabály nem is vonatkozik a két országra. Szlovéniában és Horvátországban például a legkevésbé sem olcsó a cégalapítás, szemben például Szerbiával, ahol 200 euróból minden adminisztrációval együtt alapíthatunk egy kft-t. Ugyanakkor Szlovénia például jó kiindulópont lehet mind a Balkán, mind Nyugat-Európa meghódítására. "Szlovéniában általában jó fogadtatásra számíthatunk. Bár az ottaniak általában a minőséget részesítik előnyben az árral szemben, az okos, költségcsökkentő megoldásokat mindig szívesen fogadják" - mondta Ágoston Dániel az M27 ABSOLVO Consulting tanácsadója.
Horvátországban ezzel szemben az Unióhoz való csatlakozás óta mintha egy kicsit felbolydultak volna a dolgok. "Az EU-s csatlakozás, vagyis július elseje óta például vámmentes ország számunkra Horvátország, ám ezt nem minden vámhivatal tudja" - mondta el Palizs-Tóth Hajnalka, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodájának vezetője, aki hozzá is tette rögtön: az új uniós költségvetés keretében tavasszal megjelenő pályázatok idejére már valószínűleg minden rendben lesz. Az irodavezető szerint nagy lehetőségek mutatkoznak a turizmusban és a mezőgazdálkodásban. Utóbbi esetében öröm az ürömben, hogy a délszláv háború során elaknásított területek némelyike akár 20 éven át is el volt aknásítva, így most teljesen mentesek minden vegyszertől és biogazdálkodásra tökéletesen alkalmasak.
Palizs-Tóth ugyanakkor hozzáfűzte, hogy Horvátországban igen erősen jelen van a régió országaira jellemző protekcionizmus, amellyel a helyi vállalkozókat védik a külföldi "betolakodókkal" szemben. "Több magyar kiskereskedő is kiköltözött volna szezonális jelleggel Horvátországba, ám a helyi hatóságok mindannyiszor megakadályozták, hogy területet vagy helyiséget béreljenek, fenntartva azokat a helyi kereskedőknek. Informális úton olyan is elhangzott, hogy akár a pályázat eredményeit is megsemmisítik és új pályázatot írnak ki egy-egy helyre, csak nehogy magyarok nyerjenek" - mondta.
Bár nem tartozik a Balkánhoz, Ukrajna mégis fontos partnere Magyarországnak, mely rangsorban a 15. legfontosabb kereskedelmi partnere hazánknak. Az ország remek lehetőségeket tartogat, hiszen hozzánk viszonyított szegénysége folytán olyan régebbi termékek is eladhatóak, melyek az itthon piacon már nem versenyképesek. "Ugyanakkor az ukránok, sőt a kárpátaljai magyarok is tudják magukról, hogy szegények, így hajlamosak más árat képezni a hazai és a külföldi partnereknek, amire viszont érdemes odafigyelni" - figyelmeztetett Allaga Gyula, a Sárkány Informatikai Zrt. elnöke.
