Már a munkahelyteremtésre figyelnek a hazai cégek

A hazai vállalatok harmada már a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrál. A megkérdezettek 32 százaléka bízik a magyar gazdaság 1 és 3 százalék közötti növekedésében, többségük hasonló eredményre számít a világgazdaságban is. 28 százalékuk tervezi bővíteni munkahelyeinek számát.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Javult a gazdasági kilátások megítélése - kép: SXC

„A magyarországi adatokból  egyértelműen kiderül, hogy a jelen helyzet még a felzárkózásról, valamint a biztonságos és hatékony szervezeti működés kialakításáról szól. Ám középtávú terveik tekintetében merészebbek, bátrabb stratégiában gondolkodnak. Ez a trend fontos figyelmeztetés az összes hazai vezető számára. Aki nem lép, lemarad. A vállalatoknak aktívan kell tovább működniük, előre kell tekinteniük, mert könnyen versenyhátrányba kerülhetnek” – mondta Dezse Margaret, az Ernst & Young Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások vezető partnere.

Jobban bízunk a jövőben

Az Ernst & Young legfrissebb Nemzetközi Tőkebizalmi Barométerének magyar adatainak alapján a hazai vállalkozások 32 százaléka szerint elindult a világgazdasági növekedés, 64 százalékuk bízik további 1 és 3 százalékos bővülésben az elkövetkező egy év során. A magyar gazdaság ugyanilyen ütemű növekedésére számít a felmérésben résztvevők 32 százaléka. 36 százalék szerint nem lesz változás, míg 32 százalékuk csökkenést vár.

A fellendülés, és a növekedésbe vetett bizalom pozitív hatással van a vállalatok munkahely-teremtési kedvére is. A kelet-közép-európai régióban megkérdezettek és a hazai válaszadók harmada is tervezi bővíteni munkahelyeinek számát az elkövetkezendő egy év során. Szintén pozitívum, hogy a magyarországi megkérdezettek csupán 8 százaléka gondolkozik leépítésben, szemben a negatív regionális tendenciával, mely mostanra elérte a 22 százalékot a munkahelyek számának csökkentése terén. Mindemellett a képet árnyalja, hogy hazánkban csupán 20 százalék bízik a vállalatok nyereségnövekedésében és az országban elérhető hitelek bővülésében.

Megállt a zuhanás, de lesz-e folytatás?
A magyar gazdaság az idén az első negyedévben javítani tudott a tavalyi kiábrándító utolsó negyedévhez képest. Éves távlatban azonban még mindig zsugorodásról szólnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt GDP-adatok. Az eredmény jobb a piaci várakozásoknál, az ugyanakkor – lévén előzetes adatokról szó – egyelőre nem látszik, hogy pozitív elmozdulásban mennyiben játszottak szerepet egyszeri tényezők, s milyen mértékben tartalmaznak azok a tartós növekedési pályát támogató elemeket.
A válaszadók túlnyomó többsége szerint az eurozóna stagnálása jelenti Magyarországon a legnagyobb gazdasági kockázatot. Ezt jelentőségében messze lemaradva követi a feltörekvő piacok lassú növekedése és az amerikai adósságplafon kihívásai. A régiós kép ezzel megegyező, míg nemzetközi szinten a sorrend ugyan azonos, ám a három tényező eloszlása kiegyensúlyozottabb.

Fókuszban a vállalati növekedés

Amíg nemzetközi szinten a vállalatok rövid távú prioritási listájának első helyén a növekedés áll (52%), addig a magyar cégek 48 százaléka a költségcsökkentésre és a hatékony működés kialakítására összepontosít. A növekedés hazánkban 28 százalékkal a második, a stabilitás megteremtése 24 százalékkal a harmadik helyre került.

Középtávon azonban fordított tendencia látható. A hazai vállalatok terveiben visszatükröződik a gazdasági növekedésbe vetett bizalom. A nemzetközi válaszok jövőbeni elképzelései a konzervatív irányt erősítik és a hatékonyságra, a költségkontrollra, valamint a kockázatkezelésre koncentrálnak, addig a hazai válaszadók többségénél a növekedés került fókuszba. A középtávú elgondolásokban 64 százalékuk napirendjén szerepel az új földrajzi piacok feltérképezése, 52 százalékuknál került elő az innováció és a kutatás-fejlesztés, mint a növekedés egyik hajtóereje. E mellett itthon továbbra is fontos helyen áll a kockázatkezelés (72%), vállalatirányítási stratégiák (64%) és a hatékonyság, költségkontroll (48%).

A növekedést a magyar megkérdezettek 67 százaléka organikus úton képzeli el, mely elsődleges hajtóereje a meglévő termékekre és piacra való fókuszálás (40%), a növekvő kutatás-fejlesztési tevékenység, új termék bevezetés (20%), új értékesítési csatornák kialakítása (20%), valamint a technológia fejlesztése új termékek és piacok bevezetése érdekében (20%).

Évek óta nem voltunk ilyen jó hangulatban
Az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés. A felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára egy évvel ezelőtt, a fogyasztóiak több mint két éve voltak ilyen kedvezőek.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo