Zöld iroda? A tegnap divatja. Ma már alapvető követelmény. Egyértelmű, hogy rendelkeznie kell egy magára valamit adó irodaháznak környezetbarát voltáról szóló minősítésekkel és oklevelekkel, ha azt akarja, hogy a multik jöjjenek bérlőnek. Kényelmes iroda? Emberbarát iroda? Élhető iroda? Egészséges iroda? Ezek a jelzők mutatják, merre megy el az „irodatudatosság”. A testi-lelki jólét is fontos már, mert a kiegyensúlyozott alkalmazott tud csak magas termelékenységet felmutatni.

Testi komfort, mentális közérzet

Sokáig tehát azon volt a fókusz, hogy az iroda „kedves” legyen a Földhöz mint ökoszisztémához. Újabban az került előtérbe, hogy az iroda milyen hatással van azokra, akik használják: az emberek, akik benne dolgoznak napi 8-10 vagy akár 12 órában. Miért ez az új keletű érdeklődés a munkavállaló jóléte iránt? Egyrészt mert nagy a munkaerőhiány, és a cégek fegyverként használhatják fel hiper-szuper főhadiszállásukat a tehetségekért folyó versenyben.

Másrészt az élettudományok már egyre jobban tudják, mi hogyan hat az emberi testre és pszichére. Az irodapiac szereplői sokat idézik a Harvard Egyetem kutatását, mely szerint a levegőminőség javítása növelheti a megértést, a gondolati erőnket, tudományosabb nevén a kogniciót.

2014 óta minősítik

A New York-i székhelyű Delos fejlesztette ki a Well Building minősítési rendszert, mely pontosan azt méri és osztályozza, az iroda mennyire képes a munkavállaló jólétét támogatni, kényelmét kiszolgálni. A minősítésre 2014 óta lehet jelentkezni. Fontos a pszichológiai környezet (milyen színek vannak a falon, mennyire kényelmesek a székek), milyen minőségű és páratartalmú levegő jön be a légkondin, vannak-e rekreációs helyiségek (fitneszterem, zuhanyozóhelyiség a reggel kerékpárral érkezőknek), elősegíti-e a kommunikációt az étkezőhelyiség?

A Well Building szisztémát orvosi kutatásokra alapozva dolgozták ki, s minden megfontolás, minden szempont benne azt állítja középpontba, hogyan hat az ember egészségére a környezete. Természetesen úgy illik, hogy a Delos New York-i irodája is megfeleljen ezeknek a sztenderdeknek. A tízemeletes irodaház negyedik és ötödik emeletét elfoglaló, 70 embernek munkahelyet adó iroda így hát követi saját filozófiáját. 51 szenzor méri a levegő minőségét, hőmérséklet, tisztaság, páratartalom és egy sor más szempont szerint.

Így is lehet
Kép: Prezi.com

A két emelet közötti, széles lépcsők központi helyen találhatók, nem pedig félreeső helyen eldugva, hogy arra bátorítsák az alkalmazottakat, hogy használják őket. Mert a mozgás ugye jót tesz az egészségünknek. A munkahely úgy van megtervezve, hogy viselkedésük megváltoztatására bírja rá az embereket: éljenek egészségesebben.

Az 1765 négyzetméteres irodában áramló levegőt megszűrik, és a mennyezetben csöveken „szívják ki” a karbont a levegőből. A falakon növények, az íróasztalok közül sok olyan magas, hogy álló munkavégzésre alkalmas legyen. A cirkadián bioritmus szerinti életvitelt erősíti a világítás változása a napszakok során.

A cég étkezőjében persze szuperegészséges ételek kaphatók, például teljes kiőrlésű péksütemények és biotermesztésből származó almák. A vállalkozást Paul Scialla alapította, aki 18 évig foglalkozott kötvények kereskedésével a Wall Streeten, míg fel nem ismerte, hogy a cégek új törekvése az egészséges életvitelbe való beilleszkedés a munkahelyen, s ennek van egy ki nem szolgált szegmense, egy piaci rése: a minősítés.

Fotó: willistower.com

A Well szempontrendszere hét kategóriát foglal magában, melynek részleteit 282 oldalas kézikönyvben taglalják:

• Táplálkozás
• Levegő
• Kényelem
• Fittség
• Fény
• Elme
• Víz

A minősítést magát független testület, a Green Business Certification végzi, mely a LEED besorolást is adja. A vizsgálat során laboratóriumi elemzésre víz- és levegőmintákat is be kell nyújtani. A Well-rendszerben való elbírálásra eddig 35 ország 954 projektje jelentkezett. (Ebből 327 található az USA-ban.) A pályázók túlnyomó többsége irodaház, hiszen a kényelmi kvalitás a munkaerőpiacon jelent erényt és előnyt.

Kép: Regus

Egészségesebb iroda: nagyobb nyereség

A Delos tanácsadó testületében az orvosból lett spirituális guru, Deepak Chopra is helyet kapott, akárcsak az Amerikai Lakberendezők Szövetségének (ASID) vezetője, Randy W. Fiser. Az ASID kétmillió dollárból korszerűsített washingtoni irodája is Well-tanúsítványt kapott. Fiser arról számolt be a The New York Timesnak, hogy a kényelmi és egészségügyi szempontok által vezérelt átalakítás után nőtt az alkalmazottak produktivitása, csökkent a hiányzások száma, és a szervezet üzleti eredménye ezért nagyjából 700 ezer dollárral nőtt. (Ez részben az energiaköltségek csökkentésének is betudható.)

A Well nem az egyetlen szisztéma, amely szerint osztályozzák az épületek és munkahelyek élettani hatását. A másik a Fitwell, amit az amerikai Betegség Ellenőrző- és Megelőző Központ (tulajdonképpen az ottani tisztiorvosi szolgálat) talált ki, s először állami épületeknél alkalmazta. Ez egyszerűbb rendszer: a neten kínál egy listát arról, milyen dolgokat kell figyelembe venni, s az épület üzemeltetője vagy tulajdonosa online töltheti fel az adatokat és hozzá a fényképeket, bizonyíték gyanánt. Az értékelés után kap egy újabb listát arról, hogy mit kell még javítania, módosítania.

Kép: Pixabay

Amikor egy iroda a Well-minősítésre pályázik, 1800–4200 dollár (kb. 506 ezer–1,18 millió forint) közötti összeget kell leperkálnia regisztrálási díjként.

Hazai igények

magyarországon nem működik az amerikában megszokott agglomerációs irodai környezet: Tatár Tibor, a Futureal-csoport kereskedelmi és irodafejlesztési igazgatója szerint a külvárosi vagy városhatáron kívüli irodaparkok víziója nem jött be nálunk. Az alkalmazottak elvárják, hogy városi környezetben legyen a munkahelyük: az ebédszünetben ki akarnak ugrani egy rövid találkozóra valakivel, vagy elintézni a közeli plázában a banki, telkomos, közmű- vagy más praktikus ügyeiket. Ehhez központi elhelyezkedés kell vagy legalábbis élénk szolgáltatókörnyezet. A logisztika is fontos. Egy több ezer embernek munkahelyet adó irodaházban reggel másfél óra alatt fut be a gárda. Ehhez legalább egy villamosvonal közelsége kell, a busz nem elég. De leginkább egy metróállomás közelében helyezkedjen el az irodaház.

Ma már fontos, hogy legyen valamiféle árnyékolórendszer a csupaüveg épületeken, hogy több lift legyen, mint a régi irodaházakban, hogy legyenek lounge-szerű, leülős, pihenős, szocializációs, networkingelő helyek és kényelmes pihenők, (a Piac & Profit Y generációról szóló konferenciájának is szállóigéje volt a babzsák). A lobbik, előterek, recepciók is informálisabb terek manapság, nem olyan rideg várakozók, mint régen. A dizájn is több elemet kölcsönöz a lakások otthonosabb dekorjából.

A bérlők igényei azonban némileg konfliktusban állnak azzal, ahogy egy-egy irodaház tündöklik a zöld minősítés megszerzésében. Ha párásító rendszerre van szüksége a bérlőnek, az kizárja, hogy az épület zöld minősítése Excellent vagy Platinum kategória legyen, mert egyszerűen túl nagy lesz így az energiafelhasználás. Ha ezt az igényt ki akarja elégíteni az építtető, akkor máshol kell zöldebbnek lennie: több kerékpárhelyet létesít a parkolóban (az autók számának rovására), vagy kisebb hűtő- és légkondicionáló-kapacitást épít be, ezekhez viszont ragaszkodnak a bérlők.

Vagyis nem is annyira a zöld volta számít már az épületnek, hanem a kényelmi kiválósága. És inkább megelégednek az ökobesorolásban a Very Good vagy Gold minősítéssel, ami iskolai hasonlattal élve, négyesnek számít.

Ahhoz, hogy egy irodaház megfeleljen a Well követelményeinek, „még magasabb minőségű, rendszeresen ellenőrzött ivóvíz" kell, de az akadálymentesség tekintetében is többet vár el a New York-i cég, mint amit a hazai szabályok megkövetelnek.