„Tény, hogy jelenleg még 250 ezer ember nincs munkában, miközben a magyar gazdaságban ötvenezer üres, betöltetlen álláshely van. A kormánynak tehát egyszerre kell gondoskodnia a munkalehetőségek bővítéséről és arról, hogy a munkaerőhiány egyes ágazatokban enyhüljön. A minisztérium hozzálátott egy ezt is kezelő intézkedéscsomag kidolgozásához" - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek hétfőn.
A miniszter szerint nyilvánvaló, hogy az ország foglalkoztatási gondjainak egy részére a járulékcsökkentés nyújthatna megoldást. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért hozzálátott annak vizsgálatához, hogyan, mikor és milyen mértékben lehetne mérsékelni a járulékokat - mondta Varga, aki emellett azt is hangsúlyozta, hogy "a járulékoknak fedezniük kell az egészségbiztosítás kiadásait és a nyugdíjakat is.
A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Idők szombati számában azt közölte, hogy összetett intézkedéssorozaton dolgozik az NGM, a lépések a gazdaságnak adnának újabb lökést. Az előkészítő munkákkal feltehetően szeptemberben elkészülhetnek, utána kerülhet az intézkedéscsomag a kormány, illetve ha szükséges, az Országgyűlés elé.
A miniszter hétfőn azt is mondta, a munkaerőpiaci kihívásokról, különösen a munkaerőhiány enyhítéséről hamarosan a gazdasági érdekképviseletekkel és az adószakma szereplőivel is egyeztetnek. Az újonnan létrehozott gazdasági kabinet augusztus 16-án ülésezik először, közel 50 napirendi pontot tárgyalnak majd a negyedéves GDP adattól a Brexit következményein át.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese, Gazsi Attila szerint a vállalkozók folyamatosan küzdenek a súlyos munkaerőhiánnyal, ezért támogatja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter járulékcsökkentési javaslatát.
„A vállalkozók maguk is mindent beleadnak, hogy elviselhetővé tegyék a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet, s a VOSZ feladata is, hogy érthető és megvalósítható megoldásokkal álljon elő. Sok lépés elérhető a munkaerő megszerzésére és megtartására a külső szakértők igénybevételétől és az alkalmazotti elégedettségméréstől kezdve, a középvezetők oktatási lehetőségén keresztül a munkakörök egy részének rugalmassá tételéig. A legfontosabb azonban a közép-európai viszonylatban is versenyképes bérezés, ill. a nettó bérfejlesztés, amelyeket a vállalkozók elsöprő többsége nem tud saját erőből megvalósítani, így mindenképpen a jogalkotók hathatós segítségére van szükség. Mivel a munkaerőhiány gazdasági fejlődésre is negatívan hat, így a VOSZ teljes mellszélességgel támogat minden foglalkoztatásbővítésre jótékonyan ható elképzelést, ugyanakkor szeretné, ha a legnagyobb munkaadói érdekvédelmi szervezetként lehetősége lenne részt venni a szakmai előkészítő egyeztetéseken” – nyilatkozta az elnökhelyettes.
Van munkaerő, csak meg kell fizetni
Tokár Péter, a TESK csoport toborzási, és employer branding (munkáltatói márka) szakértője múlt héten a Piac & Profitnak az olajipar válságához hasonlította a magyar munkaerőpiac helyzetét.
„Már csak kevés olyan hely van, ahol olcsón, 25 dollár körüli hordónkénti költséggel termelhető ki a nyersolaj. Természetesen ezen felül rengeteg lehetőség van még (tengerek alatt, az oroszoknál, vagy a sarkvidéken), ahol azonban a kitermelés költsége azonban 40-50 dollár is lehet hordónként. „Ott van olaj, csak többet kell érte fizetni, mert a korábbi árszinten már nem elérhető a kívánt mennyiség. Van munkaerő is, de a korábbi bérszinten már nem elérhető a kívánt létszám” – hangsúlyozta Tokár Péter.
Az egyik terület, ahol nem szabad spórolni, az a munkabér: most már komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy a bérezés európai szinten is versenyképessé váljon, a betanított dolgozóknak (sem) adhatunk ma már minimálbért, mert finoman szólva „kinevetik” az ajánlatot. „160 ezer forint az alja az ajánlatoknak (területfüggően), de ez lehet akár 180 ezer forint is, a nagyobb munkaerő-igényű régiókban, mint Győr, Székesfehérvár, vagy Budapest környéke” – emelte ki Tokár Péter.