A cikksorozat első részében említett K.O. kritériumok után első dolog, amit a bankok megnéznek, az a legutolsó lezárt év beszámolója. Ennek a két legfontosabb eleme a mérleg és az eredménykimutatás, amelyek nagyon sok információt elárulnak a vállalkozásról. Kiderülhet, hogy kaphatunk-e hitelt, illetve mekkora összeget vehetünk fel.
Hitelképes-e a vállalkozásom?
Egy vállalkozás hitelképességének a vizsgálata rendkívül összetett folyamat, és bankonként különböző. Alapjában mi is megvizsgálhatjuk néhány mutató segítségével, hogy hitelképes-e az elképzelésünk, vagy sem. Ahogy az üzleti terv elkészítésénél is fontos, hogy „ütős” legyen, úgy a mérlegünk benyújtása is legyen olyan, hogy ne kerüljünk „feketelistára”, hiszen némely bankoknál precedensértékű lehet egy hitelkérelem benyújtása, ha egyszer elbukunk, nehéz lekerülni a listáról. Az éves beszámoló alapján azonban ki lehet szűrni a nem hitelképes, például túlfinanszírozott vállalkozások jó részét.
Rossz jel az, ha az üzemi eredmény és az amortizáció összege (ami nem más, mint a cég pénztermelő képessége) lényegesen kisebb, mint az egy éven belül lejáró hitelek állománya – hiszen felmerül a kérdés, hogy miből fogja a cég a lejáró hitelt kifizetni? – Ugyanígy rossz jel az, ha a felvenni kívánt hitel törlesztőösszege nagyobb, mint az üzemi eredmény és az amortizáció összege – ez ismét törlesztési problémákat vetít előre.
Nettó árbevétel, üzemi eredmény, értékcsökkenés – ezek az elemek határozzák meg, hogy mekkora összeget kaphatunk, illetve mekkora törlesztőrészlettel kell számolnunk. Fontos áttekinteni a meglévő hiteleinket is, hogy ne legyünk túlfinanszírozottak. Ha már sok hitelünk van, akkor teljesen fölösleges újabb költségekbe vernünk magunkat, de fölöslegesen is próbálkozunk, a fenti paraméterek alapján hamar kiderül, hogy meddig vagyunk finanszírozhatóak.
Felajánlott fedezet: Ez általában segíti a finanszírozás pozitív irányba történő döntését. Az ingatlan értékének 50-60 százaléka finanszírozható általában, de persze ez a hitelkonstrukciótól függően változik. De ezt is vegyük figyelembe.
Beszélhetünk bt., kft. vagy akár egyéni vállalkozásról, ami még nagyon fontos a számokon kívül, az a kapcsolt vállalkozások. Amennyiben volt már vállalkozásunk, vagy vezető beosztásban voltunk más vállalkozásban, az szerepelni fog a múltunkban. Ha több vállalkozásban volt részünk a múltban, és felszámolták, végelszámolták őket, akkor ne nagyon reménykedjünk. Ha nem is ilyen súlyú, de fontos a vevők és a szállítók kapcsolata, amit egy nagyobb összegnél, illetve kérdéses finanszírozásnál döntő szerepet játszhat. Ebben sajnos nincs ráhatásunk, de tudjuk, hogy ezt is figyelni fogják.
Mennyi hitelt vehetek fel?
A hitelfelvétel nagysága is fontos választás. A fenti paraméterek alapján kideríthetjük, hogy mekkora összegre remélhetünk finanszírozást. A bankok nem fogják finanszírozni 100 százalékban a beruházási elképzelésünket, ezt ne is reméljük. Inkább várjunk! Merjünk nagyot álmodni, de ne legyünk álmodozók! Próbáljuk meg eltalálni azt az összeget, ami elég lehet számunkra a beruházás megvalósításához.
Másik fontos szempont, az, hogy miből finanszírozza a vállalkozás magát. Ez a mérleg forrásszerkezetéből állapítható meg. Ha a saját forrás (pl.: saját tőke) aránya magas, az jó jel a hitelkérelem szempontjából. Sok vállalkozás finanszírozza magát tagi kölcsönből, ami hitelfelvételi szempontból sem szerencsés, de kezelhető helyzet. Ebben az esetben nagyon fontos az, hogy a hitelkérelem előtt rendbe tegyük a mérleg forrásoldalát.
És végül vannak vállalkozások, amelyek szállítói tartozásokkal finanszírozzák magukat – ez egyértelműen rossz jel a hitelfelvétel szempontjából.
A hitelfelvételnek van egy felső korlátja. Ilyen az előző évi érbevétel, aminél nagyobb hitelállományt nem szívesen (vagy egyáltalán nem) adnak a bankok. De vannak bankok, amelyek csak az előző évi árbevétel 80 vagy akár maximum 50 százalékát adják. Sőt bizonyos ágazatok (pl.: építőipar) esetében egyes bankok akár az árbevétel 10 százalékában is maximalizálhatják a felvehető hitel nagyságát.
Fontos korlát továbbá a várható törlesztőrészletnek az üzemi eredményhez viszonyított mértéke. Egy tízéves beruházási hitel esetében például a törlesztőrészlet jellemzően nem haladhatja meg az üzemi eredmény hat-hétszeresét.
