A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, Czomba Sándor egy csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen ismertették a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK-GVI) 2013-ra vonatkozó munkaerő-piaci prognózisát. Parragh László, az MKIK elnöke a felmérésről elmondta: a tavaly ősszel megkérdezett mintegy 6800 cégből 14 százalékponttal többen terveznek létszámnövelést 2013-ban, mint elbocsátást. Hozzátette, hogy tavaly csak 11 százalékpont volt ez az arány, és ez nagyjából teljesült is év közben. Czomba Sándor kiemelte: várakozásaik szerint a nehézségek ellenére is tartható a tavalyihoz hasonló 30 ezer körüli foglalkoztatás-bővülés 2013-ban is.
Fogyasztás helyett törlesztésre mehet a többletjövedelem
Parragh László a felmérésről kifejtette: az eredmények reprezentatívnak tekinthetők földrajzi és gazdaságszerkezeti szempontból is. A belföldi piacra termelő cégek optimistábbak, de fennáll a veszély, hogy a többletjövedelmet a középosztály nem fogyasztásra, hanem hiteltörlesztésre költi, vagy megtakarítja – hívta fel a figyelmet.
Ismertette, hogy a vállalatok válaszai alapján körülbelül egyszázalékos foglalkoztatás-bővülés várható a versenyszférában 2013-ban. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek 1,4 százalékos csökkenést, míg az ipari és építőipari cégek együtt ugyanekkora bővülést várnak. A kereskedelemben és a gazdasági szolgáltatások terén 0,6, illetve 0,9 százalékos bővülést várnak a cégek. A döntően exportra termelő cégek 0,8, a főként nem exportra termelők pedig egyszázalékos növekedést várnak.
A kamara a cégek által várt mellett egy valószínűsíthető forgatókönyvet is közölt, e szerint a mezőgazdaságban a cégek által vártnál nagyobb, 1,8 százalékos visszaesés lehet a foglalkoztatásban idén, a kereskedelemben 0,4, a gazdasági szolgáltatások területén pedig 0,8 százalék lehet a csökkenés. Az ipar-építőipar területén csak félszázalékos emelkedéssel számol az MKIK, de a döntően nem exportra termelő cégeknél 1,1 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart. A felmérésből kiderül, hogy a cégek 50-60 százaléka a munkahelyek megtartásával számol az idén, vagyis sem bővíteni, sem elbocsátani nem szeretne; pontos adatokat nem közölt a kamara.
Kockázati tényezők
A magyarországi kockázati tényezők között említette meg az MKIK elnöke, hogy a beruházások volumene jelentősen mérséklődhet, hiányoznak a beruházások feltételei, valamint a vállalatvezetők részéről bizalomvesztés tapasztalható a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt. Parragh László hangsúlyozta, hogy az MKIK támogatja azt a politikát, amely visszahoz bizonyos társadalmi csoportokat a munka világába, bár ez nem működhet hosszú távú foglalkoztatáspolitikaként. Kitörési pontot a kamara szerint a felnőttképzés jelenthet – emelte ki az elnök.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy az őszi adatok alapján a magyarországi 10,6 százalékos munkanélküliségi ráta kedvezőbb a 10,8 százalékos uniós rátánál. Kifejtette: a kormányváltáshoz képest 160 ezerrel dolgoznak többen jelenleg Magyarországon; ebből 100 ezren teljes munkaidősök, a többiek részmunkaidősök.
Egy összegben kapnak támogatást a nehéz helyzetű ágazatok
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt szeretné, ha a nehéz helyzetű ágazatokban működő cégek márciusban, egy összegben kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást. A 2013-as bérmegállapodásban az szerepel, hogy tizenegy, nehéz helyzetben lévő ágazatban – ahol több mint 250 ezer munkavállaló dolgozik - a kormány 2013 első félévében átvállalja a minimálbér-emelés költségeit, és az emelésre eső járulékköltségeket is a cégektől. Az érintett ágazatok a kiskereskedelem, a speciális szaképítés, az épületek építése, az élelmiszergyártás, a textil-, a ruha- és a bőripar, a fafeldolgozás, a bútorgyártás, valamint a szálláshely- szolgáltatás és a vendéglátás.
Czomba Sándor elmondta, hogy a minimálbér-emelési támogatáshoz törvényt és rendeletet kell módosítani, de a tárca célja, hogy ez minél előbb megvalósuljon. A költségvetésben 10 milliárd forint áll rendelkezésre e cégek támogatására. A minimálbér az idén 93 ezer forintról 98 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedett.
