Felmerült egy alsó korlát bevezetése az internetadó esetén – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A fideszes politikus szerint ez az ötlet a szolgáltatókkal történt egyeztetésen merült fel, és a kormányzat ezen még „gondolkodik”. Ez az intézkedés - bár a részletek valószínűleg még a kormánypárti politikusok agyában is homályosak kissé - valószínűleg azt jelentené, hogy az előfizetések a forgalomtól függetlenül mindenképpen adókötelesek lennének, így aki nem éri el az egy gigabyte adatforgalmat sem, az is fizethetne egy minimumösszeget.
Az államtitkár ismét kijelentette: az adatforgalomra kiterjesztett távközlési adót nem az előfizetők fizetik majd, hanem a szolgáltatók. A fogyasztóra való esetleges áthárítással kapcsolatban hangsúlyozta: a szolgáltatók és az előfizetők közötti szerződések - és a törvények is - kizárják, hogy azokat a szolgáltatók egyoldalúan módosítsák.
A kedden bejelentett adószabály-módosításokról szóló összefoglalónkat itt olvashatja!
Azt is megerősítette az NGM államtitkára, hogy a kormány 20-25 milliárd forint bevételt tervez az adatforgalomra kiterjesztett távközlési adóból. Tállai András megismételte, hogy az adó mértékét maximalizálni fogják: magánszemélyeknél havi 700 forintban, üzleti előfizetéseknél havi 5 ezer forintban.
Kedden este több tízezren, egyes források szerint százezren tiltakoztak Budapesten és több vidéki városban is a netadó tervezett bevezetése kapcsán.
Még a módosított verzió is elfogadhatatlan
A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak az internetadó bevezetését, annak módosított tervezetét is elutasítják, és felkérik a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot. A magyarországi kábeles szolgáltatók legnagyobb érdek-képviseleti szervezetének keddi közleménye szerint nemcsak az eredeti, hanem a már benyújtott módosításnak megfelelően az adó mértékét előfizetőnként havi nettó 700, illetve 5000 forintban maximalizáló javaslat is súlyosan szembemegy az internetszolgáltatás eddigi fejlődésével.
Álláspontjuk szerint a tervezett adó olyan mértékű többletterhet okoz, amely több hazai kis- és középvállalkozásként működő vezetékes szolgáltató működését is ellehetetlenítheti, de az intézkedés legnagyobb vesztesei az internetet használó ügyfelek milliói lehetnek. Véleményük szerint a tervezett forgalomarányos adó visszaveti az eddigi sokmilliárdos hálózatfejlesztéseket, és az internet sebességének folyamatos további növelése, illetve az előfizetési díjak csökkenése ellen hat.
Nyögjük az "Orbanomics" terheit
A Financial Times gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a "Magyarország az Orbanomics költségeivel küszködik" című írásában úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államokkal vívott durva diplomáciai ütésváltás és a világ első internethasználati adója ellen kibontakozó tömeges lázongás nyomán most már kezdenek megjelenni a repedések az Orbán Viktor miniszterelnök által kialakított politikai felépítményen.
Az internetadó terve (az elemzők által csak "Orbanomics"-ként emlegetett unortodox gazdaságpolitika legújabb deficitcsökkentő kísérlete, amely a bírálók szerint az 1990-es évekbe rúgná vissza a magyar digitális gazdaságot) példátlan ellenállást szított a Fidesszel szemben. Megmutatja ugyanakkor azt is, hogy a magyar kormány számára milyen kevés adópolitikai lehetőség maradt négyévnyi "radikális Orbanomics után", amelynek nem sikerült csökkentenie a hazai össztermék (GDP) 80 százalékának megfelelő közadósság-rátát - áll a Financial Times írásában.
Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) "A kormány el akarja vágni a világtól Magyarországot" címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy az internetadó tervezete ellen tiltakozók számára "a pénznél sokkal többről van szó", és az új adó terve "ismét mozgásba lendítette a megbénult ellenzéket".
Kifejtette, hogy amíg más "vitatott témák", mint például a német megszállás áldozatainak emlékműve "nemzetközileg nagyobb hullámokat vert, mint Magyarországon", az internetadó ügye rögtön nagy tiltakozást váltott ki még kormánybarát médiumok részéről is, az interneten pedig "olyan vihart kavart, amely szinte pillanatok alatt több mint 200 ezer tiltakozó szavazatot söpört össze".
Hozzátette, hogy a Milla csoport is hasonlóan indult, sorsa pedig megmutatja a kormánnyal szembeni online kezdeményezések révén indított politikai mozgósítás határait, hiszen a Millából kifejlődött Együtt-PM párt "kifejezetten rosszul" szerepelt az idei választásokon. Ugyanakkor a Fidesz reakciói azt jelzik, hogy "komolyan veszik" a tiltakozást - tette hozzá a FAZ tudósítója.
Érdekes kettős erkölcs
A Die Welt című konzervatív lap" Az internetadó dühíti a magyarokat" címmel közölte keddi számában Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, hogy a magyar politikában "nagy művészet megérteni, hogy mi mozgatja meg az embereket, és hogyan lehet megszólítani őket", ez pedig eddig a Fidesz "nagy erőssége" volt, de úgy tűnik, "fordul a kocka", és lehet, hogy "Orbán elveszti érzékét a nép rezdülései iránt".
Az internetadó "rákényszerítése az „internet nemzedékére” talán azt is mutatja, hogy a párt, amely Fiatal Demokraták Szövetségének nevezi magát, öregszik" - tette hozzá, megjegyezve, hogy a Fidesz kezdeményezése "érdekes kettős erkölcsről" tanúskodik, hiszen korábban elutasította az internetadót.
A Die Zeit című liberális hetilap online kiadásában "Orbán tovább építi tekintélyelvű államát" címmel jelent meg Michal Kokot írása, amely szerint Magyarországon "erjedés" kezdődött. A kormány bírálói és emberi jogi aktivisták attól tartanak, hogy az internetadó "a szabad véleménynyilvánítás utolsó területét hivatott meggyengíteni", a kormány legfőbb célja azonban az államháztartási bevételek bővítése - fejtette ki.
Orbán Viktor maga ellen fordította a fiatalságot - írja a Der Standard című liberális osztrák lap kedden. A lap budapesti tudósítója, Gregor Mayer úgy véli, a fiatal magyar internet-felhasználók a Nyugathoz tartozónak érzik magukat, és szembehelyezkedtek az Orbán Viktor által képviselt politikával, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát a tekintélyelvű Oroszországgal.
A Rzeczpospolita lengyel napilapban Jaroslaw Gizinski, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője úgy véli, hogy az internetadóval kapcsolatos tiltakozások "a Fidesz vezetőinek szánt komoly figyelmeztetést jelentenek". A vasárnapi tüntetéssel kapcsolatban rámutat: a pártokba tömörült ellenzéknél sikeresebbek a tiltakozás "politikától független" szervezői. Gizinski úgy véli, a kormánynak nem érdeke a belső konfliktusok és a "külső kritika" által okozott feszültség növelése, ezért alkalmat keres, hogy visszavonja az internetadó bevezetésére irányuló tervezetet.
