A múlt héten fogadta el a kormány az Egyszerű Állam programot, melynek keretében 114 lépésen keresztül 500 milliárd forinttal csökkentenék a vállalkozók bürokráciával kapcsolatos adminisztratív költségeit - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár. Szerinte a lépés fontosságát az is jelzi, hogy itthon mind világviszonylatban, mind a visegrádi országokhoz mérten magasak a bürokratikus költségek, hiszen amíg ezek az EU-ban 3,8 százalékot tesznek ki, addig Magyarországon 10,5 százalékot. „Egy átlagos magyar cég évente 3 millió forintot költ adminisztrációra, ez a terveink szerint mintegy 500 ezer forinttal fog csökkenni a program végére." - közölte az NGM államtitkára.

Cséfalvay szerint a mostani program egy win-win szituáció, tehát mindenki nyer rajta, a vállalkozások pénzt, időt és energiát spórolnak, míg az államnak így könnyebb gazdasági növekedést terveznie és ezáltal akár munkahelyek (a remények szerint akár 100 ezer) is létrejöhetnek. A spórolás azonban nemcsak a vállalkozói oldalt érinti, hiszen a nemzetközi elemzések alapján 20 forintnyi adminisztratív költséggel előállított adatszolgáltatás állami ellenőrzéséhez, illetve regisztrációjához 1 forint költségvetési kiadás párosul. Így könnyen kiszámolható, hogy a kormány által tervezett 500 milliárdos csökkentés 25 milliárdos állami kiadáscsökkenést hordozhat magában. (A program első lépése egy 100 milliárdos csökkentés volt.)

A beavatkozási területek

A program 10 beavatkozási területen jelöl ki konkrét tennivalókat, fogalmaz meg középtávú feladatokat és továbblépési irányokat (zárójelben a megspórolni kívánt összeg): az adózáshoz kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése (48 mrd forint); a számviteli szabályozás egyszerűsítése (35 mrd forint); a hatósági tevékenységek adminisztrációs terheinek csökkentése (47 mrd forint); a fejlesztési célú pályázatokhoz és a közbeszerzésekhez kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése (34 mrd forint); az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozás egyszerűsítése (103 mrd forint); az államműködés elektronizálása (117 mrd forint); a beruházások engedélyezésének gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tétele (34 mrd forint); a foglalkoztatás adminisztrációs költségeinek csökkentése (100 mrd forint); a vállalkozói jogérvényesítés feltételeinek javítása (24 mrd forint), illetve az adminisztratív terhek további folyamatos csökkentését elősegítő, rendszerszintű intézkedések.

A kormány szerint bár a beavatkozási területek összege magasabbnak tűnhet, viszont a megtisztított valódi hatás 503 milliárd forint lehet. A program a fentieken kívül intézkedéseket fogalmaz meg a párhuzamosságok felszámolására, a hivatalok és eljárásaik elburjánzásának megállítására, a bizalmatlanságra és büntetésre ösztönző intézményi mechanizmusok felszámolására - olvasható a kormányzati anyagban. (A befejezett projektek fenntartási időszaka alatt felmerülő adminisztrációs teendőket támogató internetes rendszert indított szeptember 1-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.)

12 kiemelt intézkedés

Az Egyszerűbb Állam program összesen 114 intézkedést fogalmaz meg (az összeset ide kattintva olvashatja), ebből a kormány 12-öt tekint zászlóshajónak adminisztrációcsökkentő hatása vagy szimbolikus ereje miatt:

• A munkavállaló alkalmazásához kapcsolódó rendszeres adatszolgáltatás további jelentős egyszerűsítése, annak érdekében, hogy minden információszolgáltatás egyetlen adatlapon keresztül legyen megoldható.

• Társasági adóbevallás szabályainak egyszerűsítése: az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban és a társasági adóbevallásban elvárt adatszolgáltatási kötelezettség időbeni és tartalmi összehangolása.

• E-vállalkozás: Az e-vállalkozás kereteinek létrehozásával a vállalkozók az állammal szembeni minden kötelezettségének eleget tudnak tenni egy egységes, ügyfélbarát, elektronikus felületen keresztül, a rendszeres és életszerű adatszolgáltatás (pl. számlák leadása) minimálisra szűkíti a cég adat-szolgáltatási kötelezettségeit, a megfelelő ügyféltámogatás megszünteti az adminisztrációs kockázatokat.

• A kormányhivatalon belül intézendő ügyek esetében a szakhatósági állásfoglalások idejét az ügyintézési határidő foglalja magába - ezáltal a vállalkozások, ha csak a kormányhivatallal állnak kapcsolatban 30 napon belül minden engedélyüket megkaphassák.

• Kérhető hatósági ellenőrzés: A vállalkozások kérhessék magukra a hatósági ellenőrzés lefolytatását, ezáltal erősítve a hitelességüket. Az önállóan kezdeményezett ellenőrzések esetén a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak kirívó esetekben történhessen meg bírság vagy a működést korlátozó retorzió.

  

  
  

• Hiteles audit elismerése: Azon vállalkozások, amelyek működését külső, hiteles auditor vizsgálja rendszeresen, azok tevékenységük hitelesített körére az auditor vállalja, a jogellenes magatartás azonnali megszüntetésén túli, felelősséget.

• Az ipari területen történő beruházásokra kerüljenek kialakításra egyszerűsített, a szakhatóságok garantáltan gyors ügyintézését kötelezően előíró - nem építésügyi, hanem településrendezési szempontú - eljárástípusok az engedélyezési eljárások elhúzódásának visszaszorítása érdekében.

• A működéssel és a munkavállalókkal összefüggő szabályzatkészítési kötelezettségek kockázat alapúvá tétele: a kötelezetti kör szűkítésével a hatóság célzott ellenőrzéseinek elősegítése. Csak olyan esetekben kelljen a vállalkozásoknak a működésükkel és a foglalkoztatással összefüggésben belső szabályzatokat alkotni, ha a tevékenységük, vagy a munkakör veszélyessége indokolja azt. Csak a legindokoltabb körben kelljen külső szakértőt igénybe venni elkészítéséhez, ilyenkor a szakértő vállalja majd érte a felelősséget a hatóságok irányában.

• Házipénztár szabályozás életszerűbbé tétele: A házipénztár napi maximális záró állományára vonatkozó előírások eltörlése.

• Az állam által biztosított nyilvános céginformációk körének bővítése: Egy olyan céginformációs rendszer létrehozása, amelyen keresztül a kisvállalkozások is könnyen megbizonyosodhatnak üzleti partnerük megbízhatóságáról.

• Az adminisztrációs terheket feleslegesen növelő javaslatok kiszűrése: A vállalkozások adminisztratív terheket növelő jogszabály előterjesztéseket a kormány ne vegyen napirendjére, hacsak az adminisztratív tehernövekedés elkerülhetetlenségét és indokoltságát külön bemutató érveket az erre kijelölt felelős személy vagy testület nem hagyja jóvá.

• Pályázati elszámolás, projektmonitoring, lezárás egyszerűsítése:
  - a monitoringhoz szükséges dokumentáció ésszerűbb és rövidebb legyen,
  - készüljön Operatív Programonként egységes, kizárólag a pályázati kiválasztáshoz releváns információkat tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány sablon,
  - a támogatási szerződés módosítása esetén a módosítás ideje alatt a változással nem érintett költségvetési sorok tekintetében ne kerüljön sor a kifizetés felfüggesztésére.

A program és az együttműködés jó, de a végrehajtáson is legyen hangsúly

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) teljes mellszélességgel támogatja a programot - jelentette ki a sajtóeseményen Antalffy Gábor, a szervezet ügyvezető elnöke. Szerinte a jelenlegi helyzetben, amikor a kkv-k döntő többsége úgy termel a belső piacra, hogy közben visszaesett a jövedelemtermelő képesség, ráadásul a gazdaság állapota miatt adócsökkentés elképzelhetetlen, ez az a járható út, amellyel a kormány támogatni tudja a kiscégeket. „A kkv-k kevés alkalmazottat tudnak eltartani, így ha valamilyen adminisztratív kötelezettségnek kell eleget tenniük, akkor azt úgymond megveszik a piacról, így az Egyszerű Állam program mérhetően csökkenteni fogja a költségeiket" - hangsúlyozta Antalffy Gábor, madj hozzátette, hogy a jó szándék nem elegendő, ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni a végrehajtásra is.

A szándékot dicsérte Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke is, aki szerint ha van olyan könnyítés, amit ma könnyen végre lehet hajtani, akkor az az adminisztrációs terhek csökkentése. Ezzel párhuzamosan azonban felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy az újonnan létrehozott jogszabályoknál figyeljen oda arra, hogy ne legyenek olyan bürokratikus intézkedések, amik kiütik az eddigi eredményeket. „A vállalkozók nagyon várják a programot, sőt kérik, hogy legyen akár több is az 500 milliárd forintnál" - zárta szavait Vadász György.

„A magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara üdvözli a kormány együttműködési szándékát, ahogy végig a szakmai partnerekkel összhangban dolgozta ki a programot, főleg, hogy a javaslatok egy rész be is került a végleges tervezetbe" - közölte Dávid Péter, majd hozzátette, hogy „nagyon bízunk benne, hogy a megvalósítás is hasonlóan lendületes lesz." Ugyancsak az együttműködés fontosságát emelte ki Szendrey Szilvia, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója, aki elmondta, hogy ők maguk 2010 októbere óta vesznek részt a program kialakításában. A fontos eredmények között említette, hogy immáron elkerülhető a duplikáció, tehát ha egy adat már megvan az állami rendszerben, akkor azt már nem kell még egyszer beküldenie az adott vállalkozásnak, de ugyancsak kiemelte a kérhető hatósági ellenőrzést lehetőségét is. „Reméljük az együttműködési szándék a jövőben is megmarad a kormányzatban és továbbra is figyelembe veszik a szakma javaslatait."

Sokakat épp az átláthatatlanság fog vissza

„Nagy szükség van a vállalkozók támogatására, hiszen a kkv-k egyharmada generációváltás előtt van, ám a leendő utódok többségét éppen az a túl bürokratikus rendszer tartja vissza, amelyet képtelenek átlátni" - közelítette meg másfelől a problémát Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) alapító elnöke. Szerinte nagyon fontos, hogy a kormány segítse az utódlást, hogy az új vállalkozói réteg át tudja venni a szülei üzletét.

„Az egyszerű állam, adminisztráció az egész országra pozitív hatással lehet, hiszen így több fiatalnak jöhet meg a kedve a cégalapításhoz, így hamarabb lehetnek sikeresek, sőt az is előfordulhat, hogy a közeljövőben kevesebb kkv megy tönkre" - emelte ki Kovács Patrik. Ezután hozzátette, hogy ő személyesen azt várja a leginkább, hogy a vállalkozók pozitívan gondolkozzanak, hiszen a pozitív gondolkodás viszi sikerre a céget. „Ez a mostani program megkönnyebbülést okozhat, sokan érezhetik majd úgy, hogy megvillant a remény sugara".

Rendkívül nagy potenciál van a programban Mikola Gergely, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (British Chamber of Commerce in Hungary - BCCH) igazgatója szerint, ám kérdés, hogy a cégek hogyan fogják tudni hasznosítani az így nyert, pénzt, időt és erőforrást. „Ebben nagy szerepe van a kamaráknak és nekünk is, hiszen az elért eredmények csak akkor érhetik el a kívánt hatást, ha megfelelően tudjuk tájékoztatni a cégeket a lehetőségeikről." Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad itt megállni, hiszen további tehercsökkentésre van még lehetőség, így a kormányzatnak és az üzleti szektornak továbbra is együtt kell működnie.

Egyetértett ezzel Cséfalvay Zoltán is, aki szerint ez egy „neverending story", tehát végtelen történet, ahol mindig lesz tennivaló. Mint mondta megérti az aggodalmakat és ígéretet tett arra, hogy megpróbálják kiszűrni, hogy az új jogszabályok újabb adminisztrációs terheket rójanak a vállalkozókra.