Sok kérdés merül fel az év elejétől érvényes éttermi áfacsökkentés kapcsán. A Parlament döntésének értelmében az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa két lépcsőben csökken, 2017-től 18 százalékra, majd 2018-tól 5 százalékra. Problémát okoz, hogy az áfacsökkentés csak a kereskedelmi vendéglátásra vonatkozik, a közétkeztetésre pedig nem, ami 2018-ra jelentős különbségekhez vezet, komoly versenyhátrányt okoz például a munkahelyi étkeztetésben, akár annak teljes leépülése is bekövetkezhet.
„Ha egy nagyvárosban több étterem ugyanabban az utcában, egymás mellett helyezkedik el, ott nem várható, hogy ez megjelenjen az árakban is. Ahogy említettem a fennmaradó többletet általában fejlesztésre, energetikai hatékonyság-növelésre, és bérek fejlesztésére használják, tehát a szakmánk nem várja azt, hogy változik az eladási ár. Akadhatnak azonban kis települések, ahol például a déli menüs étkeztetés egy versenyhelyzetet jelent két-három étterem között, egy 10-15 ezer lélekszámú településen, ott elképzelhető, hogy az árak esetleg elindulnak lefelé” – nyilatkozta Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke.
A Hír TV által megkérdezett adószakértő szerint jogi nonszensz a mostani áfacsökkentés. Ugyanis csak akkor lehet alacsonyabb az áfa, ha az ételt felszolgálják, elvitelre már a magasabb áfakulccsal értékesítik. „Ez egy alkalmat ad az adóhatóságnak arra, hogy bemenjen egy étterembe és azt mondja, hogy nincs szalvéta az asztalon, akkor ez innentől kezdve ez nem szolgáltatás, hanem termékértékesítés és megbünteti. Az is lehet, hogy az éttermek úgy védekeznének, hogy maradunk a 27%-os áfánál, jobb a békesség. Akkor meg a fogyasztóvédelem fogja megbüntetni az éttermeket, hogy túlszámláznak, tehát megkárosítják a fogyasztót. Ez arra lesz jó, hogy a revizorok rendszeresen vendéglátóhelyekre járjanak, ott egyenek, és sorra büntessék a helyeket” – véli Angyal József, okleveles adószakértő.