A teljes hazai online kiskereskedelem forgalma 2016 második negyedévében 15 milliárd forinttal és mintegy harmadával több tranzakciós eredménnyel múlta felül az első negyedév teljesítményét. Ezzel az első félévben – a tavalyi év első félévéhez képest összességében csaknem 18 százalékos bővüléssel – közel 131 milliárd forintos forgalmat érve el – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei harmadik felméréséből
A termékkategóriák tekintetében a szórakoztató elektronika termékkör generálta a második negyedév legnagyobb bevételét (11 Mrd forint), ami közel 46 százalékos bővülést jelent 2015 második negyedévének forgalmához képest. A kategória növekedésében (mind a kereslet, mind pedig a bővülő kínálat tekintetében) a 4 évente megrendezendő és nagy népszerűségnek örvendő labdarúgó Európa-bajnokság vásárlásösztönző hatása is megmutatkozott.
A nagyobb értékű műszaki cikkek iránti megnövekedett kereslet hatással volt az átlagos kosárértékre is, mely a nyár elején megközelítette a 11 200 forintot, szemben a 2015 nyár elején elért 10.000 forintos átlaggal. A növekedés pedig nem állt meg júniusban. A harmadik negyedévben az olimpia és az iskolakezdés köré épülő kampányok hatására várhatóan tovább erősödik a szektor.
A webáruházakban a műszaki cikkek és szurkolói termékek értékesítési volumenének növeléséhez nagymértékben hozzájárult a labdarúgó Európa-bajnoksághoz köthető különféle marketingeszközök alkalmazása is. Ráadásul a kereskedők körében évről évre egyre tudatosabb és szorosabb a marketinghez fűződő viszony. A fokozódó kínálat- és árverseny miatt a „felszínen maradás” minden korábbinál jobban függ a megfelelő mennyiségű és minőségű marketingaktivitástól.
Ezt a webáruházak is felismerték, melynek eredményeként azok több mint kétharmadának üzleti tevékenysége már egy előre megtervezett marketingterv mentén működik. A stratégiák között azonban ma még jóval elterjedtebb a kampányszemléletű tervezés, így a stratégiával rendelkező kereskedők többségénél az egyes eszközöknek és médiafelületeknek még nincs dedikált költségvetése.
A hazai webáruházak – erőforrástól függően – egyszerre átlagosan 4-féle marketing eszközt vesznek igénybe, és ezek segítségével igyekeznek minél nagyobb értékesítési mutatókat elérni. Használati intenzitás tekintetében a legnépszerűbb marketingeszköznek továbbra is az ár-összehasonlító oldalak számítanak. Segítségükkel a legkisebb, frissen indult kereskedők is „felkerülhetnek a térképre”. Évről évre egyre többen építik fel oldalukat az aktuális keresőoptimalizálási (SEO) standardoknak megfelelően, miközben továbbra is népszerűek a már-már klasszikus eszköznek számító Google-hirdetések is.
A Facebook mint hirdetési felület
Az utóbbi egy év során a legnagyobb változás a Facebook tekintetében történt. Amellett, hogy a kereskedők 78 százaléka már jelen van a legnagyobb közösségi oldalon, egyre többet hirdetnek is a segítségével. A tavalyi felmérés óta ugyanis a közösségi platform hirdetéskezelő felülete számos új, vásárlást ösztönző megoldást vezetett be. Ilyen például a képpontkövetésen alapuló konverziófigyelés, az A-B teszt lehetőséget kínáló hirdetéskezelés, és az Instagram hirdetési csatorna is.
A webáruházak többségének a „promóció” többnyire még mindig a termék- vagy kosár-százalékos kedvezmény adását jelenti, miközben az „akciózás” már egyre inkább nemcsak a leárazásokról, hanem az online vásárlás élményéről is szól.
A kifejezetten egy napig tartó akciók esetében – a népszerű „fekete péntek”-nek is köszönhetően – az átlagosan elérhető kedvezmény mértéke a tavalyi évhez képest a duplájára emelkedett. Az egyre változatosabb akciós lehetőségek, a konkurenciaharc és a jelentős árengedmények miatt az online vásárlók immár átlagosan 12 százalékos kedvezményben részesülhetnek a meghirdetett leárazások keretében.
100 látogatásból átlagosan 2 vásárlás valósul meg
A bővülő marketingmix eredménye konverziós mutatóval mérhető, melyből kiderül, hogy száz látogatásra hány tényleges vásárlás jutott. Ebben a tekintetben a piaci átlag jelenleg 2,1 százalék – azaz 100 látogatás átlagosan 2,1 vásárlást eredményez. Ez a mutató azonban nagymértékben függ az alkalmazott marketingeszközöktől és a forgalmazott termékek körétől is. Utóbbi esetében a számítástechnika szektor jár az élen a maga 2,6 százalékos arányával, miközben az otthon, kert szektorban mindössze 1,4 százalékot tudnak elérni az online áruházak.