Kép: Pixabay

Ahogy a 2015. utolsó harmadának havi adataiból sejteni lehetett, az áremelkedés ugyan folytatódott, de annak üteme lelassult. Mind a panelek, mind a téglaépítésű lakások országos indexében látszik az árak emelkedésének lassulása. A 2015. második felében értékesített ingatlanok adatai alapján a téglaépítésű lakások négyzetméterára vidéken Győr-Moson-Sopron Megyében volt a legmagasabb, 340 ezer Ft, amely nem sokkal marad el a fővárosi átlagtól (376). Somogy, Hajdú-Bihar, Pest és Veszprém megyékben alakult még magasabban, 240 e Ft/m2 áron az átlag. Budapesten az V. kerület tovább drágult, a vizsgált időszakban 655 ezer Ft/m2 átlagárat fizettek a vevők. Ez háromszorosa egyes déli kerületek átlagainak.

A panellakásokat is Győr-Moson-Sopron Megyében vették a legmagasabb átlagáron, mégpedig 240 ezer Ft/m2-ért. Viszonyításképp a budapesti átlag 261 ezer Ft volt. 200 ezer Ft fölötti átlagon már csak Hajdú-Bihar megyében fogytak a panelek (203eFt), a többi megyében jóval ezalatt vásároltak. Tolna és BAZ Megyékben épphogy 100 ezer Ft fölött alakult az átlag. Ezzel szemben Budapesten a legtöbbet, 336 ezer Ft-ot a XI. kerületben fizettek a vásárlók, de 318 ezerrel a XIII. kerület sincs nagyon lemaradva. Ebben a szegmensben nagyon magas volt a forgási sebesség is, átlag 51 nap alatt elkeltek a fővárosi panelek, de egyes kerületekben ez bőven egy hónap alá rövidült.

Budapesten alig kellett engedni

2015. második felében Budapesten az eladott ingatlanok árát átlag 1,8%-kal kellett csupán csökkenteni, hogy a vevők érdeklődését felkeltse, akik szintén nem sok, átlag 4,5% alkura voltak képesek. Vidéken sem voltak sokkal magasabbak ezek az értékek, 2,2% irányár csökkentés és 6,3 % átlagos alku jellemezte a térséget. A legtöbbet Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna Megyékben tudtak lefaragni a vásárlók az árból, mindkét területen 9%-ot, de Békés és Heves Megyékben is 8% volt az átlagos vevői alku. A fővárosban sehol nem tudtak 6%-nál többet alkudni a vevők, sőt a XIII. és XIV. kerületekben 2,7% volt csupán ennek mértéke.

2015. második felében mindössze 3% volt az újépítésű ingatlanok aránya a teljes forgalomból. A minősítés másik véglete a felújítandóké, amely országosan a piac 7%-át tette ki. Ebből kimagaslik Csongrád Megye, ahol a vevők közel negyede vette a gyenge minőséget és vállalkozott lakásfelújításra. Országos átlagban a „nagyon jó” besorolású ingatlanok tették ki a piac negyedét és a valamivel gyengébb „jó” minősítésű a forgalom 40%-át.

Tolakodnak a lakásokért a befektetők

Kimagaslóan magas volt decemberben a befektetői jelenlét Budapesten. A megelőző hónapokban nagyjából a vevők harmadát tette ki ez a vásárlói csoport, ám az év utolsó havában a vásárlók 45%-át. Meglehetősen magas, 25,7 milliós átlagáron vettek lakásokat, köszönhetően annak, hogy a vásárlásaik fele a drágább, V., VI., VII., és VIII. kerületekben történt. Vidéken három, nagyjából azonos méretű vásárlói csoportot lehetett megkülönböztetni, a befektetőket, a nagyobb lakásra váltókat és az első lakásukat vásárlókat.

Ha összehasonlítjuk 2014. második és 2015. második felében a Duna House által értékesített fővárosi ingatlanok paramétereit, akkor egyértelműen látszik a drágulás. A négyzetméterár sávokat vizsgálva nagy az eltolódás a drágábbak felé; Budán 2014. második felében például a 400 e Ft/m2 sáv a tranzakciók 17%-át tették ki, egy évvel később már 42% lett ennek aránya. Ugyanez a sáv Pesten 5%-ról 21%-ra ugrott. Vidéken ugyanez a jelenség figyelhető meg, csak alacsonyabb ársávoknál. Itt a 150 e Ft/m2 alatt ársávok aránya csökkent és az efölöttieké nőtt. Pest Megyében szintén, itt például a 250-300 ezer Ft/m2 ársáv 5%-ról 11%-ra ugrott, de a drágábbak aránya is növekedett.