Kép:PP/BartosGyula

Arról, hogy a munkahelyi programoknak milyen szerepe lehet az egészségmegőrzésben, sokat elárul egy évekkel ezelőtt Amerikában lebonyolított program, amely a krónikus betegségek megelőzésére irányult. A részt vevő vállalkozásoknál induláskor, majd hat hét és fél év elteltével felmérték az alkalmazottak fizikai állapotát, táplálkozási szokásait és számos betegség rizikófaktorainak jelenlétét. A dolgozók vérnyomása, a testzsír- és a koleszterinszintje már a második felmérésnél, tehát hat héttel az indulás után csökkenést mutatott, a program eredményeként pedig 39 százalék változtatott életvitelén: a munkahelyén kívül is egészségesebben táplálkozott, és növelte a fizikai aktivitását.

Mérhetően eredményesebb az üzlet

Nem csak az alkalmazottak járnak azonban jól az ilyen kezdeményezésekkel: a munkakörülmények s a dolgozók teljesítménye között nagyon szoros a kapcsolat. Számos nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programoknak köszönhetően nő a termelékenység, a munkavállalók nagyobb örömmel végzik el feladataikat, csökken a munkahelyi stressz, javulnak a munkatársi kapcsolatok, és kevesebb lesz a betegállomány miatti hiányzás. A megfelelő légkörben dolgozó alkalmazottak kreatívabbak, kezdeményezőbbek, amely szintén több paraméteren, például a fejlesztések számának alakulásán keresztül mérhető. Ráadásul érdemben csökken a fluktuáció, javul a cég munkaerővonzó képessége, a termékek minősége, s mindennek eredményeként a vállalkozás külső megítélése is.

A programok üzleti eredményességre gyakorolt hatása nem egyszerűen számszerűsíthető, de mérhető. Az egyik legnagyobb e témával foglalkozó intézmény, az Institute for Health and Productivity Management kutatásai szerint legalább két-háromszoros megtérülést jelentenek e kezdeményezések a vállalatok számára, de ennek akár többszörösét is hozhatják. A világ vezető processzorgyártójánál, az Intelnél megvalósított háromlépcsős projekt költségei például öt és félszeresen térültek meg. Az egészségügyi szűréseknek, személyre szabott egészségügyi tanácsadásnak köszönhetően három év alatt érdemben csökkentek az alkalmazottaknál a kockázati faktorok, s javult a termelékenység. A hamburgi Unilever, a Harvard Medical School és az Institute for Health and Productivity Management által idén nyáron publikált tanulmány pedig arra az eredményre jutott, hogy minden 1,50 euró, amelyet egy vállalat az ott dolgozók egészségébe befektet, 5,60 euróként térül meg.

Nem csak az anyagi lehetőségeken múlik

A cégek többsége felismerte e befektetés jelentőségét, és programokat indítanak külföldön és itthon is. A hazai vállalkozások többségénél azonban az elmúlt években – bár egyre több példaértékű kezdeményezésről is hallani – az érezhető szemléletváltozáson kívül pozitív változás mérsékelten tapasztalható. Sőt a válság egyes területeken inkább a kedvezőtlen folyamatokat erősítette.

Az egészségfejlesztési programok hiányát, mellőzését a hazai vállalkozások elsősorban forráshiánnyal magyarázzák. Az érvelés jellemzően az, hogy a befektetés azonnal jelentkezik, megtérülésre azonban csak hosszabb idő távlatában lehet számítani. Ez azonban nem minden körülmények között állja meg a helyét, jó példa erre a munkahelyi stressz, amelynek a kezelése nem feltétlenül és nem minden esetben jelent komoly kiadást.

A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek – ezt gondolja a magyar lakosság jelentős része.

A munkahelyi stressz okai nagyon összetettek. Előidézhetik a munkafeladattal kapcsolatos problémák (egy dolgozónak túl sok vagy túl kevés munkát adnak, míg az elvégzendő munka is lehet túl bonyolult vagy túl rutinszerű, monoton). Fokozhatja a dolgozókon lévő nyomást, ha nem világos vagy gyakran változó elvárásokkal állnak szemben, szűk határidőket kapnak, nem egyértelműek a cégen belüli felelősségi viszonyok, a technológia gyors változásával összefüggően folyamatosan változnak használt eszközeik. Befolyásolja a munkavállalók közérzetét fizikai környezet (zaj, hő, elégtelen megvilágítás, a szennyezett levegő, a kellemetlen szagok, a zsúfoltság, az elvonulási lehetőség hiánya). Kedvezőtlenül hat továbbá a munkahelyi légkörre az is, ha a dolgozóknak nincs lehetőségük részt venni a döntésekben, ha hiányzik a szervezethez tartozás érzése, gyenge a belső kommunikáció. A felsorolt tényezők között számos olyan akad, amelyen hatalmas beruházások nélkül, kis ráfordítással, jelentős odafigyeléssel, érdemben lehetne változtatni.

A munkahelyi frusztráció kezelési módjairól itt olvashat.

A cél elérése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy a cégeknek legyen egészségfejlesztési programjuk, amelyben kijelölik a célokat, az ezek elérése érdekében szükséges feladatokat, s meghatározzák azokat a konkrét tényezőket is, amelyekkel a program eredményességét mérik. Ilyen lehet például a betegállományban töltött napok számának csökkenése, a reklamációk visszaesése, hogy csak a legegyszerűbben mérhető elemeket említsük.