Költségvetési bizottsági módosító indítványként kerülnek a parlament elé az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések: a korábbi jelzéseknek megfelelően jövőre is marad a bankadó, eltörlik a járulékplafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett.
A bizottság csütörtöki ülésén döntött az indítványról, amelyet az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztéshez nyújtanak be. A korábbi bejelentéseknek megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lenne, a Magyar Nemzeti Bank viszont kikerülne az illetékfizetésre kötelezettek köréből.
Október 18-án jelentette be a kiigazító intézkedéseknek becézett megszorításokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az akkori bejelentések szerint emelték volna az iparűzésiadó- és a cafeteriaterheket, megadóztatnák a föld alatti közművezetékeket, a duplájára növelnék a tranzakciós adót, emellett a bankok – a kormány által is aláírt egyezség ellenére – jövőre is tovább fizethetik a teljes különadót.
Szakértők már korábban is jelezték fenntartásaikat az intézkedés hatásaival kapcsolatban – erről itt olvashat bővebben. Ugyanezen csomag részeként ( melyről itt olvashat bővebben) döntöttek a béren kívüli juttatások Eho mértékének 10-ről 27 százalékra növeléséről. Így szakértők szerint a juttatások adóelőnye olyan mértékben szűkül, hogy a munkáltatók nyilván elgondolkodnak rajta, hogy így megéri-e. A felmérések is azt mutatják, hogy a jelen gazdasági helyzetben könnyen feladják.
Sándor a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kijelentette: ha a kafetéria terhe a kormány javaslata alapján emelkedik, akkor a vállalkozások meg fogják szüntetni a cafetériát. Egy vállalkozásnak meg kell tartania nyereséges gazdálkodását, hogy a tőkéjét is meg tudja őrizni a fejlődés érdekében egy kedvezőbb gazdasági környezetben - magyarázta a VOSZ elnöke azzal összefüggésben, hogy a cafetéria többletterhét már nem képesek elviselni a vállalkozások.
A nagyvállalkozó előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság csökkentés legjobb megoldása annak "kinövése". Hangsúlyozta azt is, hogy magyar GDP 10 százalékát kitevő, 3 ezer milliárd forint összegű brüsszeli forrást, amelyet a különböző alapokból lehet lehívni, "bűn lenne nem felhasználni".