A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervezett beruházásaik közel felét (49 százalékát) hajtották végre az elmúlt 12 hónapban, ami a következő évben mintegy 10 százalékkal növekedhet. A vállalatvezetők felmérésben adott válaszai alapján az elmúlt évben megvalósult 1085 milliárd forintos beruházási összérték a következő 12 hónapban elérheti az 1211 milliárd forintot is, ami cégenként átlagosan 6,3 millió forintos beruházást jelent. A legambiciózusabbak a szektoron belül a közepes (10–49 főt foglalkoztató) vállalkozások: a tervezett beruházási összérték közel fele (568 milliárd forint) ebben a szegmensben valósulhat meg.
A kutatás idén először kitért az ingatlancélú beruházásokra (vásárlásra, építésre, illetve bérlésre) is, amiből kiderült: a vállalkozások a fentieken túl további 1082 milliárdot terveznek ingatlanba fektetni, az ezzel együtt számított beruházási összérték tehát elérheti a 2293 milliárd forintot. Az ingatlancélú beruházásokat a gyártószerkezetek (631 milliárd forint) és a haszongépjárművek (376 milliárd forint) követik. IT-célokra a cégek 174 milliárd forintot, irodai eszközökre 30 milliárd forintot költenének.
Az eddigi évekhez képest a beruházások mögötti fő motiváció immár nem az amortizálódó eszközök pótlása, hanem sokkal inkább a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés, ami azt jelzi, hogy a cégek elkezdtek bővülésben gondolkodni. A fejlesztéseket illetően a vállalkozások nagymértékben támaszkodnának az uniós támogatásokra (bár lehet, hogy jobban járnának, ha piaci forrásokra támaszkodnak): a beruházásokat a megkérdezettek közel harmada (27 százaléka) finanszírozná EU-forrásból, további 12 százalék pedig állami program által biztosított pénzügyi forrást igényelne. Banki hitelt a válaszadók 8 százaléka, lízinggel együtt 14 százaléka venne igénybe. A foglalkoztatásra vonatkozó tervek is jelentős bővülést vetítenek előre: a megkérdezett vállalkozások mintegy harmada tervez létszámbővítést, ami összesen 86 699 új munkahely létrejöttét jelentheti jövőre. A tervezett létszámbővítés leggyakoribb oka a megrendelések növekedése.
„Fontosnak tartjuk felhívni a vállalkozások figyelmét arra, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban jelentős elmozdulás látható a visszatérítendő uniós források irányába, ezért a cégeknek azt javasoljuk, hogy a finanszírozhatóságra vonatkozó kérdésekről mindenképpen konzultáljanak a bankjukkal” – mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője.
A kkv-kon belül a közepes (10–49 főt foglalkoztató) vállalkozások a leginkább derűlátók, közülük 48 százalék látja pozitívan a jövőt. Az óvatos optimizmust alátámasztja, hogy a cégvezetők 48 százaléka ugyanakkora, 28 százaléka pedig magasabb nettó árbevételre számít a tavalyihoz képest. Azok, akik magasabb árbevételre számítanak, leginkább 0–10 százalék közé teszik a várható növekedést, de nem elhanyagolható azok száma sem (a cégek csaknem tizede tartozik ide), akik 11–20 százalék közötti gyarapodást várnak.
Jobban bíznak a külső tényezők alakulásában is a vállalkozások: míg tavaly a cégek egyharmada hivatkozott a bizonytalan gazdasági környezetre a beruházások legfőbb akadályaként, addig idén már csak egyötödük mondta, hogy nem érzi elég stabilnak a gazdasági körülményeket. Ez az arány a 10–49 főt foglalkoztató közepes vállalkozások körében még alacsonyabb: csak egytizedük látja borúsan a gazdasági környezetet. Ugyancsak derűlátásra ad okot, hogy a megkérdezett cégek mindössze egytizede számolt be arról, hogy ki kellett hagynia üzleti lehetőségeket az elmúlt egy évben (az ebből származó bevételkiesésük összesen 88 milliárd forint volt).
