Míg februárban „csak” 5-6000 betöltetlen takarítói álláshely volt hivatalosan, mára ez a szám már 8-9000 fölé nőtt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hivatalos adatai szerint 8509 betöltetlen takarítói álláshely van, ugyanakkor a legtöbb cég nem jelenti a hivatal felé üres helyeit, így ez a szám a valóságban sokkal magasabb.
A Magyar Tisztítás-Technológiai Szövetség (MATISZ) felmérést készített tagjai körében többek között arról, hány üres álláshelyük van és mennyiért találnak dolgozót. A beérkezett válaszokból – a tagok 40 százaléka jelzett vissza - egyértelműen az derült ki, hogy szinte napról napra emelni kell a felajánlott munkabért ahhoz, hogy valaki elszegődjön takarítónak. A képzett munkaerő jelentős része ugyanakkor vagy külföldre távozott, vagy elcsábították őket például a multik gyártósorai. Így a cégek sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy a magasabb bérért is csak képzetlen, esetenként megbízhatatlan munkaerőt találnak. Különösen problémás a helyzet Budapesten, Pest megyében és a Dunántúlon. Jelenleg átlagosan nettó 100-120 ezer forintos havidíjért lehet takarítót találni, már ahol lehet.
„A jelenség 2014-ben kezdődött, és azóta folyamatos romlás tapasztalható. Míg akkor 65-70.000 forint volt a nettó átlag takarítói fizetés 8 órás munkában, 2016-ban már 80-100.000 forint, de már nem ritkák a 120-140.000 forintos nettó fizetések sem a szakmában. Az állásra jelentkezők ugyanakkor minimum nettó 1500 forintos munkabért kérnek a bértárgyalások során, amihez havi nettó 260.000 forintos fizetést kellene kifizetni, ami jelenleg vállalhatatlan. A takarító cégek bevételének 80 százalékát már így is elviszik a bér jellegű kifizetések. Csak akkor javulna a helyzet, ha a megrendelők hajlandóak lennének magasabb összeget fizetni” – mondta Paár Zoltán, a MATISZ elnöke. Hozzátette: a jelenlegi munkanélküliek már többszörösen átszűrt, a munka világából évek óta kieső emberek, akiket nehéz visszaállítani dolgozni.
Problémát jelent többek között, hogy a magyar adóterhek a legmagasabbak közé tartoznak a régióban, nehezen termelik ki a cégek a közterheket. A szomszédos vagy a nyugati országokban magasabbak a bérek, jobbak a munkakörülmények, így aki csak teheti, elvándorol. Szlovákiában például 30 százalékkal nagyobb fizetést kap egy takarító, miközben Ausztriában 300 százalékkal. Utóbbi országban jelenleg 25.000 takarítót keresnek. A nagy adóterhek miatt viszont nehéz itthon bért emelni, különösen, hogy a megnövekedett terheket a megrendelők sem akarják átvállalni. Nem kellően megoldott ugyanakkor az utánpótlás nevelés sem, így számos kézműipari szakma eltűnőben van.
Ez ellen kíván most hatni a MATISZ, amikor idén október 21-22-én megrendezi az első TisztaShow Tisztítás-Technológiai Szakkiállítást és Vásárt. A rendezvény egyik célja, hogy a szakmai napon, október 21-én az éves konferencián megvitassa a résztvevőkkel a munkaerőpiaci helyzetet és a kitörési lehetőségeket.
„Mind több fórumon beszélni kell a fokozódó munkaerőhiányról, mert egyre nagyobb a baj, és egyelőre nem látszik a biztos kiút a jelenlegi helyzetből. Fontos lenne, hogy a megrendelői oldal is belássa, nem tarthatók a jelenlegi vállalási árak, hanem fokozatos és jelentős emelésre van szükség ahhoz, hogy legyen ember, aki elvégzi a munkát. A nyugati bérekkel és életszínvonallal szemben kell alternatívát mutatnunk ahhoz, hogy megfordítsuk a folyamatot. Az októberi TisztaShow-n ezért nem csupán a konferencia témája lesz a munkaerőhiány, de egy Normaadó Verseny keretében is be fogjuk mutatni a nagyközönségnek, hogy adott felületek, például egy kórterem, irodahelység vagy mosdó takarításához milyen eszközökre, módszerekre és az alapos munkavégzéshez mennyi időre van szükség. Tesszük ezt azért, hogy a megrendelői oldalnak is kitűnjön, ha valaki olyan nyomott árakkal próbálkozik egy munkát megszerezni, ami szakmai szemmel nézve vállalhatatlan. Ha egységesen fellépünk, akkor a megrendelők is belátják, hogy változtatni szükséges a jelenleg beállt helyzeten. Ellenkező esetben hamarosan belefullad a koszba az ország” – mondta Paár Zoltán, a MATISZ elnöke.
