Az elmúlt években az üzleti kihívások zömmel előre látható forrásból érkeztek. A többek között az Uberhez vagy éppen az Airbnb-hez hasonló, megosztáson alapuló gazdasági szereplők teremtette versenyhelyzetben azonban a legnagyobb cégek vezetői új kihívásokkal szembesülnek – derül ki az IBM Institute for Business Value Redefining Boundaries: The Global C-suite Study című vállalatvezetői felméréséből. A változás jelentőségét mutatja, hogy idén a két évvel ezelőttinél jó negyedével több megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy saját hagyományos iparágán kívülről kell kihívókra számítania. Két éve 43, idén azonban már 54 százalékuk vélte így. (Teljes iparágakat forgat fel a közösségi gazdaság.) A megkérdezett 5200 felsővezető közül mind többen vélik úgy, hogy a kiszámíthatóságot leginkább a kognitív adatelemzésből származó előrejelzések biztosíthatják.
A dolgok internete (Internet of Things) új fordulatot hoz
A felsővezetők szerint a következő 3–5 évben az iparági konvergencia lesz a legnagyobb üzleti hajtóerő és kihívás, ebben a helyzetben pedig azok a vállalatok teljesítenek majd a legjobban, amelyek mind nagyobb hangsúlyt fektetnek kognitív képességeik javítására. „A versenyképesség szempontjából a cégeknek olyan új kihívásokat kell figyelembe venniük, amelyek többsége csak akkor válik láthatóvá, amikor már túl késő tenni ellenük” – mondta Bridget van Kralingen, az IBM Business Services alelnöke. A kognitív elemzésen alapuló rendszerek képesek értelmezni és megmutatni az előre nem látható eseményekre utaló trendeket. A prediktív és kognitív elemzések segítséget nyújthatnak a várható események nagyobb biztonságú előrejelzésében, az adott pillanatban még „láthatatlan” versenytársak stratégiájának felfedésében.
A felmérés eredményei szerint idén először – területtől és felelősségi körtől függetlenül – minden felsővezető a technológiát nevezte meg a legfontosabb, üzletmenetet befolyásoló külső tényezőként. A legtöbbek szerint a – ma már mindenki számára elérhető – felhőalapú megoldások, a mobiltechnológia, a „dolgok internete” (Internet of Things), illetve a kognitív számítástechnika lehet az, ami forradalmi változást hoz saját iparágában. A legjobban teljesítő vállalatok vezetőinek negyede úgy véli, ez utóbbira különös figyelmet kell fordítani az elkövetkező években. Hasonló változást sejtet, hogy a két éve még a kockázati listák alsó részén szereplő IT-biztonság megteremtése mára a válaszadók több mint kétharmada szerint a legfontossabb feladatot jelenti.
(A sharing economy lényege, hogy a felhasználók megosztják egymással: kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz), on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT-platformon keresztül, bizalmi alapon, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek, miközben törekednek a fenntarthatóságra. A működési modellről és sikeres hazai és külföldi példákról olvashat itt.)
A vezetők élesebb képet akarnak a fogyasztóról
Az „Uber-hatás” korában a megérzések és a korábbi sikerek már nem elegendőek az előrelépéshez. A közeljövő piaci fordulatainak felmérése a legtöbb vezető számára ugyanakkor továbbra is komoly nehézséget okoz. (Ilyen például, hogy sok fogyasztó már nem megvenni akar egy-egy terméket, hanem csak használni.) Nem segíti az alkalmazkodást, hogy az új trendek és technológiák feltérképezésére csupán a megkérdezettek fele elemzi mélyebben a vásárlói és ügyfél-visszajelzéseket – bár már két éve a vezetők 60 százaléka tervezte a visszacsatolások direkt felhasználását. Még rosszabb a helyzet a közösségi média ilyen célú felhasználásában: a cégek kevesebb mint harmada él a lehetőséggel, hogy ügyfelei és vásárlói véleményét valamely közösségi fórumról begyűjtse és elemezze. A helyzet változhat, hiszen a legtöbb cégvezető számára ma már elsődleges feladat az ügyfél-elkötelezettséget növelő technikák fejlesztése, kétharmaduk egyénként helyezne nagyobb hangsúlyt vásárlóira (szemben a két évvel ezelőtti 22 százalékkal). Nyolctizedük a gyakoribb digitális interakcióban látja az előrelépés lehetőségét, míg két éve alig ötödük nyilatkozott így.
A felsővezetők 48 százaléka már felismerte a hagyományos rendszerek lazításában, és így a decentralizáltabb döntéshozatali formák kialakításában rejlő lehetőségeket. Több mint 50 százalékuk arra is hajlandó, hogy külső forrásból szerezzen be innovatív megoldásokat, 70 százalékuk pedig partneri hálózatát bővítené az üzleti sikerek érdekében.
