A munkahelyi egészségfejlesztés területén főként ergonómiai fejlesztések jellemzők Magyarországon, ám az egészségfejlesztési programok számos más formában is megvalósulhatnak. A legsikeresebb dolgozói jóllétre fókuszáló projektek több területet is felölelnek, a sportolási lehetőség biztosítása mellett szerepet kap a táplálkozás, valamint a mentális egészségre való odafigyelés is – hangzott el a Legfittebb Munkahely Felmérés első workshopján.
A munkahelyi egészségfejlesztés jegyében életre hívott szaktalálkozón olyan „best practice”-eket mutattak be, melyek e három területen érvényesülve hatékony eredményt értek el a dolgozói fittség, egészség fenntartásában.
Míg a sport szempontjából a legjobban működő programok az irodai torna, valamint a házi kupák és sportnapok szervezését, akár – a munkáltató támogatásával – sportegyesület alapítását foglalják magukban, addig az egészséges étkezésre való ösztönzés a vállalati kultúrába beépülve a leghatékonyabb. Az egészséges táplálkozás iránt érzett felelős viselkedés a céges konyhában, a kihelyezett étel és ital automatákban, valamint a tárgyalókban elhelyezett ételek minőségében is megmutatkozik.
„Magyarországon még nem alakult ki az egészségfejlesztő programok hatásait vizsgáló tanulmány, így a szakemberek a munkavállalók egészségébe fektetett erőforrások megtérüléséről csak a nyugat-európai tapasztalatokra hivatkozhatnak”– ismertette a konferencián a jelenlegi helyzetet Czakó Márton, az immáron hároméves Legfittebb Munkahely Felmérés alapítója, aki szakértők közreműködésével egy hazai viszonylatban is működőképes program kidolgozását készíti elő.
A magyar emberek életéveik 13 százalékát élik betegen, melynek okát, egy kelet-közép európai felmérés alapján, a munkaadók a fokozott stresszben, váz- és izomrendszeri megterhelésben, valamint a dohányzásban látják. (És bármilyen meglepő, a munkaképtelenség leggyakoribb oka egyszerűen a derékfájás.) A stressz valóban kulcskérdés: a magyarok viszonylag magas aránya, 40%-a esik át életében valamilyen depresszión, így nem meglepő, hogy a stressz és annak megfelelő kezelése közüggyé nőtte ki magát. Érdekes tény, hogy a depresszió kialakulásakor csupán 10%-ban játszanak szerepet az aktuális életkörülmények, szakértők szerint ugyanis 40-40%-ban a tanult viselkedéstől, valamint genetikától függ. A munkavállalók mentális jóllétének megőrzéséért a kampányszerű programok, konkrét segítség megnevezése, tréningek, valamint felmérések tesznek a legtöbbet.