Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője Lázár Jánost interpellálta az Országgyűlésben, arra hívva fel a figyelmet, hogy a természettudomány-oktatás fejlesztését célul tűző Öveges-programban számos esetben felmerül a túlárazott közbeszerzések gyanúja. Példaként azt mondta, hogy egy szekszárdi gimnázium természettudományi tantermének kialakítása 45 millió forintba került, a teljes projektben azonban 155 milliót fizettek ki.
Reagálásában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vizsgálatot ígért a szekszárdi pályázat és általában az Öveges-program lebonyolítása ügyében is. Egyértelművé tette egyúttal: a jövőben a közszférában semmilyen pályázati rendszerre nem lesz lehetőség, azaz nem lesz mód például pályázati, közbeszerzési tanácsadók igénybevételére, és a vállalati szektorban is érdemben csökkenteni akarják az ilyen típusú kiadásokat. A miniszter hozzátette, a vállalati szférában is szeretnének normatív eljárást bevezetni, vagyis hogy kétmillió euróig (mintegy 600 millió forintig) ne kelljen pályázatot benyújtani, alanyi jogú legyen a vállalkozóknak a támogatás. (A tervezett konstrukcióról korábban itt beszélt lapunknak Csepreghy Nándor.)
Az Országgyűlés december 17-én adott felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben állítsa fel az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert. A parlament részletszabályokat nem határozott meg az új fejlesztési intézményrendszerre. Az átalakulás folyamata augusztus elsején kezdődött, amikor az NFÜ felügyelete a Miniszterelnökséghez került.
Már most érdemes készülni az uniós pályázatokra!
A Miniszterelnökségen belül egy központi koordináló szervet hoznak létre, amely ellenőrzi majd a 2014–2020 közötti hét évre felvázolt pályának az alakulását. Itt találja a további részleteket az átalakuló rendszerről. A kormány április közepével megszüntette a közreműködő szervezeteket, köztük a legnagyobb MAG Zrt.-t. Szerepüket a Miniszterelnökség, illetve a kijelölt tárcák veszik át.