A kormány tervei szerint a szórólapok, akciós újságok, belső, eladótéri reklámok után is meg kell fizetni a közterhet. A Népszabadság számításai szerint egy nagyobb láncnak ez akár félmilliárd forintos terhet is jelenthet. „Egy nagyáruház léphet úgy, hogy kevésbé fogja tájékoztatni a fogyasztókat. Hogyha mégis úgy dönt az áruház vezetése, hogy ez a tájékoztatás nem spórolható meg, akkor költségnövekedése lesz, jelentős. Ezt valahol meg fogja spórolni. Hol tudja megspórolni? Alapvetően két lépés áll előtte: vagy spórol az egyik legnagyobb költségén, az élőmunkán, a munkabéreken, ez is egy járható út, de ettől nem lesznek boldogok a kereskedelmi dolgozók. Vagy a fogyasztói árakban megpróbálja elismertetni ezt a költségnövekedést. Ekkor viszont a vásárlók nem lesznek boldogak. Tehát ennek pozitív kihatása szinte lehetetlen, hogy legyen” – nyilatkozta a Hír TV-nek Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. (Az OKSZ szerint a tervezet durva adóemelést jelent a cégeknek.)
Egyelőre azonban a kisebb magyar vállalkozások sem lélegezhetnek fel. Lázár János kancelláriaminiszter ugyanis közölte: Brüsszel bírálja a százmilliós küszöböt. „Az Európai Bizottság megtámadta a százmilliós küszöböt, tehát még egyelőre azt sem látjuk tisztán, hogy azzal mi lesz. (Mint azt korábban megírtuk, a Bizottság állami támogatási vizsgálatot március 12-én a magyar reklámadó kapcsán. Az értékelés lezárultáig egy külön határozatban a Bizottság megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását.) Egy biztos, hogy 5,3 százalék lesz százmillió forint felett, és ki tudja, lehet, hogy alatta is – mondta a kancelláriaminiszter. A jövő évi költségvetésben tízmilliárd forintos bevétellel számol a kormány a reklámadóból. (Hogy mit tehet Brüsszel a reklámadóval, arról itt olvashat!)