A fiatalok többet akarnak - a munkahelyen is

A magyar munkavállalók körében érezhetően csökken az állásuk elvesztésétől való félelem, de 10-ből 7 ember még mindig úgy érzi, hogy komoly nehézségekbe ütközne, ha új munkalehetőséget kellene keresnie. Ez az arány jóval alacsonyabb az Y generáció tagjai között, szinte kivétel nélkül biztosak abban, hogy könnyedén találnának új munkát szükség esetén.

2014. november 26.

Piac&Profit

2014-ben tizennegyedik alkalommal készítette el az Aon Hewitt a hazai munkaerőpiacot átfogó módon vizsgáló Legjobb Munkahely Felmérést. A 0-250 főt foglalkoztató cégek között Hilti Hungária Kft lett a befutó, a második helyen a Milupa-Nutricia, a harmadik helyen pedig az AbbVie Gyógyszerkereskedelmi Kft. végzett. A 250-1000 fő között foglalkoztató vállalatok kategóriájában a Microsoft Magyarország Kft. lett az első, amelyet a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. és az SAP Hungary Kft. követett. Az 1000 főnél több alkalmazottal büszkélkedhető cégek között a Provident Pénzügyi Zrt. az első, a Vodafone Magyarország Zrt. pedig a második helyet érdemelte ki. A Monsanto Hungária Kft. a termelés-gyártás iparág különdíját nyerte el.

Miben jobbak a Legjobbak?

A Legjobbakat a hiteles felsővezetés, a teljesítményközpontú kultúra, valamint a vonzó és hiteles munkáltatói márka különbözteti meg leginkább az átlagos vállalatoktól. A vezetői csapat kiemelkedő szerepe tagadhatatlan a magas elkötelezettség kialakításában: a Legjobbaknál dolgozók több mint háromnegyede gondolja úgy, hogy a felsővezetés a vállalat legértékesebb erőforrásaként bánik az alkalmazottakkal, míg az átlagos cégeknél ez az arány csupán 43 százalék. Ehhez a különbséghez hozzájárul az is, hogy a győztes vállalatok első emberei sokkal hatékonyabban motiválják alkalmazottaikat, képesek lelkesítő jövőképet felvázolni, nyíltan tájékoztatják kollégáikat a céget érintő kérdésekről és hosszú távú célkitűzéseiről. A Legjobb Munkahelyek a teljesítmény anyagi és erkölcsi elismerésében is jelentős előnnyel rendelkeznek: munkatársaikat sokkal inkább a feladataiknak és felelősségi körüknek megfelelő díjazásban részesítik, mint az átlagos vállalatok.

Hogyan építsünk munkáltatói márkát?

A vonzó munkáltatói márka építése ellenkezőképp zajlik, mint a hagyományos termék márka kialakítása. A munkaerővonzás kialakításához abból kell kiindulni, mit szeretne a cég, milyen munkavállalókat akar megnyerni magának. Hogyan lehet ezeket a személyeket körülírni, milyen tulajdonságokkal rendelkezzenek? Ezt követően érdemes a munkáltatói márka jellemzőit megfogalmazni. Nem elég egy cégnek azt állítania, hogy a legvonzóbb munkaadó akar lenni, azt kell valójában meghatároznia, hogy milyen szempontok alapján, milyen területeken akarja felülmúlni a versenytársakat. A lehetséges munkavállalók szemszögéből hová pozicionálja magát a cég? Legutoljára következik végül a marketing, a munkáltatói márka megjelenítése. Megéri befektetni, mert a legdrágább munkaerő biztosan az, aki elhagyja a céget.

A Legjobb Munkahelyek emellett vonzóbb munkáltatói márkával rendelkeznek, és rendkívül fontosnak tartják a vállalatról kialakult kép hitelességét is, hiszen nem csupán a potenciális munkatársak vonzása, hanem a tehetségek megtartásának képessége is elengedhetetlen a hosszú távú üzleti sikerhez.

Erősödő elkötelezettség, lassan javuló magabiztosság Az elmúlt közel másfél évtized során megkérdezett közel 400 000 dolgozó válaszai az elkötelezettség folyamatos javulását mutatják, ugyanakkor a válság idején megrendült munkaerőpiaci magabiztosság csak lassan erősödik. Tíz megkérdezett munkavállalóból csupán három érzi úgy, hogy munkahelyének elvesztése esetén könnyen találna állást, és még mindig minden negyedik kolléga kimondottan fél kimenni a munkaerőpiacra. Ezzel az eredménnyel a kelet-közép európai régióban évek óta a sereghajtók közé tartozunk. Az átlagos magyar vállalatoknál a dolgozók emellett nem elégedettek a számukra biztosított előrelépési lehetőségekkel, kritikusak a javadalmazás teljesítményarányosságát illetően és sokan kifogásolták a mindennapos munkafolyamatokat, amelyek nem a hatékonyság irányába mutatnak.

Mit akarnak az Y-srácok?

Asztalokon ugrálni, összevissza rohangálni ezután sem lesz az irodaélet jellemzője, de a nagyobb rugalmasság és a rövidebb meetingek valószínűleg szabállyá válnak, ahogyan az Y generáció tagjai közül egyre többen elfoglalják helyüket a munka világában. Itt találja a részleteket.

Tiszta jelen, ködös jövő Az Aon Hewitt a Felmérés keretében vizsgálta a munkaerőpiac jelenét és jövőjét egyaránt meghatározó 30 évnesnél fiatalabb Y generációs munkavállalók motivációit is. Az átlaghoz viszonyítva ők kevésbé elégedettek a jelenlegi munkahelyük által nyújtott anyagi juttatásokkal és a felsővezetés emberközpontúságával. Kisebb az érzelmi kötődésük munkahelyükhöz, többen gondolkoznak közülük munkahely-változtatáson is. Ráadásul, ha váltaniuk kellene, ők sokkal magabiztosabbak lennének, hiszen közel felük gondolja azt, hogy könnyen találna állást. A teljesen új, határozott elképzeléssel a munkaerőpiacra kilépő Y generációsok magabiztosságuk mellett erős, és újfajta elvárásokat támasztanak a munkahelyek felé mind rugalmasság, karrierlehetőségek, társadalmi felelősségvállalás vagy éppen fejlődés tekintetében. „Ezek az igények már csak azért is kiemelten fontosak, mert 10 éven belül az Y generációsok elvárásai fogják dominálni a munkaerőpiacot” – mondta el Szirbik Edina, a Legjobb Munkahely Felmérés Díjátadója előtt megrendezett, a jövő munkahelyeivel foglalkozó Next HouR 2025 eseményén – „ezért rendkívül fontos, hogy a vállalatok – inkább előbb, mint később – adekvát válaszokat találjanak a fiatalok által felvetett kérdésekre”.

Nemzetközi összehasonlítás: Magyarország jobban teljesít

A vállalatok teljesítményét erősen meghatározza, hogy dolgozóik mennyire hajlandóak kihozni magukból a maximumot és elvárásokon felül teljesíteni. Nemzetközi szinten a munkavállalók 61 százaléka vallotta magát elkötelezettnek, ami 1% javulást jelent a tavalyi szinthez képest, ugyanakkor a közép-kelet-európai régió országainál ez a szám csak 54 százalék és enyhe csökkenést mutat 2013-hoz képest (-1%). A régiós átlagnál Magyarországon 6 százalékponttal jobb ez az arány, 10-ből 6 kolléga elkötelezett, ami azért is rendkívül fontos, mert ezekre a munkavállalóra jellemző a jobb hatékonyság, minőség, innovációs hajlam és ügyfélkiszolgálás. Ezek az elkötelezettségből fakadó jellemzők növelik az elégedett vásárlók számát, s új vagy újraéledő üzleteket eredményeznek, támogatva a vállalatokat üzleti céljaik jobb elérésében

Véleményvezér