Ön mikor írt utoljára hosszabb szöveget papíron? Még mindig postázza számláit, vagy az asztali naptárjába írja be megbeszéléseit? Ezek a tevékenységek és számtalan más, a cégek működtetésének korábban mindennapi feladatai bizony már a múlté. A napi ügyintézésben ma már egyértelműen az elektronikus levelezés dominál. A Fastcompany.com felmérése szerint a cégvezetők, irodai alkalmazottak és ügyintézők átlagosan évi 80-100 munkanapot töltenek e-mailek olvasásával és írásával. A Gartner technológiai kutatócég szerint azonban ez a helyzet már 2015-re megváltozik, addigra a cégek közötti, valamint az ügyfelekkel folytatott kommunikációban a közösségi oldalakon folytatott üzenetváltás lesz a domináns. Természetesen nem az asztali gépekről, még csak nem is laptopokról fogjuk folytatni a kommunikációt: a tabletek értékesítése már az idén, 2013-ban a tabletek értékesítése megelőzi az asztali számítógépek és laptopok együttes értékesítéseit. Hasonló a helyzet a számlázással, szerződéskötéssel. Az e-számlázás és a modern dokumentumkezelő felületek terjedésével ezek a sokszor még ma is papíralapon folytatott műveletek szinte teljes egészében digitális platformra kerülnek. Ennek szabályozói, vagy technológiai oldalról már ma sincs akadálya.
Az, hogy már most nem minden így történik, elsősorban a merev gondolkodásmódban keresendő, a papír örökös biztonságába vetett hitben. A digitális formátumok valóban elveszhetnek, ha az adatokat csak a céges, vagy saját hordozónkon tároljuk. A felhő alapú informatikában ilyen adatvesztésre az esély minimális, ráadásul korlátlan tárhellyel rendelkezünk, és évtizedekre visszamenőleg kereshetünk egyetlen paranccsal a számlák és szerződések között. Ráadásul Mindemellett nőhet a biztonság is: bárki aláírását lehet hamisítani, a cégbélyegzőt pedig elveszíthetjük, vagy ellophatják. , A jövőben azonban ez a kockázat megszűnik:.még aláírásra sem lesz szükség: az Apple új biometrikus azonosítója, amelyet az új iPhone-okban használ, megmozdította a piacot. Ha okostelefonunk képes azonosítani minket az ujjlenyomatunk alapján, semmi akadálya annak, hogy egy céges adatbázishoz, vagy vállalatirányítási rendszerhez, vagy akár levelezésbe levelezéshez csak az ujjlenyomatunk megadása után nyerjünk hozzáférést.
A Gartner előrejelzése szerint a 3D nyomtatók is óriási jövő előtt állnak. Az elgondolás hasonlít a jelenlegi printerekhez, azzal a különbséggel, hogy ezek a kütyük, bármilyen formájú tárgyat képesek előállítani. Jelenleg még csak műanyagból, és nem is igazán kompatibilisek az irodai környezethez: egy gemkapocs előállítása sem olcsó, vagy éppen gyors eljárás. Az elkövetkező években azonban a technológia várhatóan általánosan elterjedtté válik. Nem lesz többé eszközbeszerzés: csak közöljük a géppel, milyen eszközre, szerszámra lenne szükségünk, és készen kapjuk a nyomtatóból. Ha már nincs szükségünk rá, nem kell a kukában landolnia a használt irodaszernek: mivel speciális műanyagból készült, a nyomtató a jövőben képes lesz újrahasznosítani a nyersanyagot.
Nem is kell majd összefogdosnunk a képernyőt: a hangfelismerő szoftverek fejlődésével a beszédet közvetlenül szöveggé alakíthatjuk, de akár gesztusokkal, kézmozdulatokkal is irányíthatjuk a kütyüinket. A Microsoft egyik fejlesztése, a PocketTouch segítségével elő sem kell bányásznunk okostelefonunkat a zsebünkből, elég, ha a zsebünkre vonalakat rajzolunk az ujjunkkal: fogadhatjuk a hívást, elutasíthatjuk, vagy akár üzenetet is küldhetünk,: megbeszélésen vagyunk.
Persze tablet, vagy okostelefon sem kell majd ahhoz, hogy kielégíthessük digitális éhségünket: a Google régóta várt szemüvege a Google Glass segítségével is felcsatlakozhatunk a világhálóra, a szemüvegre vetített képek segítségével egy kellemes séta is interaktív barangolássá válhat a városban. Ez az üzleti lehetőség a cégeket sem hagyhatja hidegen: kár lenne kihagyni a lehetőséget, hagy minden sétálónak a szemüvegén keresztül a „szemébe ötölhet” a hirdetőtáblánk, még akkor isis, ha több utcányival arrébb sétál, vagy vezet. A hirdetési piac teljesen új utakra terelődik ezzel: idővel megjelenik majd a virtuális hirdetőtáblák piaca is. A jövő internete azonban más lehetőséget is tartogat a cégek számára: korlátlan információforrást a már meglévő vagy jövendőbeli ügyfelekről.
A közösségi oldalak jelenleg mintegy hárommilliárd felhasználó adatait tartalmazzák, ám nem csak azt. Modern algoritmusok segítségével már most elemezhető, hogy ki mit „lájkol” azaz milyen az érdeklődési köre, fogyasztói szokásai. A Gartner becslése szerint 2015-re már a vállalatok negyede alkalmazni fogja a közösségi oldalak monitorozását, azaz igyekszik minél több információt megszerezni az ügyfeleiről. A „big data” azaz a már most elérhető elképesztő mennyiségű adattömeg értékelése óriási előnyhöz juttathatja a cégeket. Már aki hajlandó lesz élni vele. A legtöbb általunk említett technológia ugyanis már most elérhető, a vállalatvezetők többsége mégis ódzkodik a használatától. Pedig ezen és még tucatnyi más technológiai újítás nem csak egyszerűbbé teheti vállalatunk működését, hanem olcsóbbá is. Egy elektronikus számla költséghányada számlánként 30-50 forint, ezzel szemben a papíralapú számla költséghányada az iktatást, postázást is figyelembe véve ennek négy-ötszöröse is lehet. Hasonlóan drága luxussá válhat egy iroda fenntartása, az alkalmazottak is ugyanúgy elérhetőek lesznek otthonukban, mint az irodában, még akár vállon is veregethetjük őket. Anélkül, hogy kimozdulnánk a székünkből, zsebre vághatjuk az egész cégünket.