„Az informatikai trendfordulókra három-ötéves ciklusok jellemzőek. A 2012 körül felállított megközelítés azt prognosztizálta, hogy az akkori jelenségek közül kiemelkedve az eszközök mobilitása, a közösségi felhasználás, a felhő technológiák hétköznapivá válása és a nagymennyiségű adatokforradalom négyesének konvergenciája minőségileg új hatással lesz életünkre. Ez mára megvalósulni látszik: óriási mennyiségű adathalmazokat kezelünk, ezeket felhőben „láthatatlanul" tároljuk, hordozható eszközökön keresztül, tetszőleges üzleti-, és élethelyzetekben osztjuk meg egymással” – mutat rá az informatikai ciklusokra Nagy Zsolt, a Stratis partnere. A szakember arra is rávilágít, hogy egyrészt a technológiai lehetőségek, másrészt az üzleti igények egyre gyorsuló változásának eredőjeként 2015-re egy új tendencia is azonosítható. Ez a klasszikusan megbízhatóságra és háttértámogatásra törekvő IT és egy új, agilis működési mód egymás mellett élésének a szükségessége.
„Mivel az informatikai támogatást „fogyasztó" üzleti igények egyre gyorsuló tempóban változnak, emiatt már a gyors reagálás, a proaktivitás, az agilis működési mód az igazi elvárás” – magyarázza a Stratis szakértője. A ma nagy kihívását ugyanakkor az jelenti, hogy miközben évtizedek alatt hatalmas szellemi és anyagi invesztícióval komplex, megbízható - de lassan mozdítható informatikai háttéret, szervezeteket és folyamatokat alakítottunk ki, addig egyre jobban megformálódik a gyors reagálású informatikának is az igénye. Így például saját praxisunkban is többször találkoztunk az egységes ügyfélcsatornák és mobil alkalmazások kezelésének kialakítási problématikájával - a komplex és így nehezen mozdítható IT környezetekben. Az ilyen üzleti helyzetek kezelésére egyre égetőbb lesz felkészülnie a szervezeteknek. Összességében fejleszteni kell azokat a módszereket és képességeket amelyek biztosítják az informatikának egyfajta kétpólusú működését, amit például a Gartner a „bimodal IT" fogalom bevezetésével is hangsúlyoz.
A tanácsadó cég – ügyfélkörénél fogva – leginkább a nagy telekommunikációs vállalatok, a többmilliós ügyfelet kezelő országos szolgáltatók, valamint a bank- és biztosítási szektor vállalkozásaira lát rá. Az élő tapasztalat az, hogy a gyors reagálás, az azonnali fejlesztési igények már most is kifejezett elvárásként jelentkeznek az üzleti érzékenységű vezetők részéről. „Eddig nagy, robosztus rendszereket kellett teljeskörű biztonság mellett felépíteni és működtetni, ma pedig a biztonság megőrzése mellett egyre nagyobb hangsúly kerül a gyors fejlesztésű termékportfolió-elemekre, az új ügyfélkezelési módszerekre, és a nagyobb ügyfélélmény kialakítására” – teszi hozzá Nagy Zsolt.
A másik megkerülhetetlen trend a digitális üzleti modellek (digital business) meghatározóvá válása. Ennek eredményeképpen korábban szinte elképzelhetetlen területeket is áthálóz a digitális technika, amivel teljesen új megközelítésekre lesz lehetőség. Olyanokra gondolhatunk, mint például a nagymennyiségű online adatokat szolgáltató szenzoros alkalmazások, az „Internet of Things", az öntanuló, nagyintelligenciájú számítástechnika iparszerű alkalmazása, vagy a gyártás és logisztikai pradigmát megrengető 3D nyomtatás lehetősége. Ezek együttes színrelépése egy alapvetően más karakterisztikájú „digitális üzleti" szempontrendszert ad ki.
Nagy Zsolt hozzáteszi, a digitális üzleti modell elterjedését leginkább a vásárlói, megrendelői igények hajtják, emiatt a hazai elterjedés a felhasználói-, üzleti megrendelői szokások változásának sebességétől is függ. Vannak ugyanakkor olyan hazai szektorok, ahol már megindult a digitális üzleti helyzetek fókuszba állítása. „A teljesség igénye nélkül például a szenzoros érzékeléssel támogatott és nagymennyiségű adatértékelésen alapuló precíziós gazdálkodás az agráriumban, vagy a mobilitást és ügyfélélményt szinergikus versenyelőnnyé formáló digitális banki alkalmazások új generációja” – zárja elemzését a Stratis.