A digitális gazdaság fejlettségének fontos fokmérője, hogy az emberek milyen gyakran és mire használják a mobilinternetet. Az NMHH legfrissebb tanulmánya arra ad választ, hogy hogy állunk ebben mi, magyarok. Magyarország digitális gazdaságának fejlődését az szolgálja, ha a hazai mobilinternet-elérés árszintje európai összehasonlításban is versenyképes. Ez fontos feltétele annak, hogy hazánkban is a lehető legszélesebb rétegekhez juthassanak el azok a lehetőségek, amelyeket a mobilinternet nyújt a felhasználóknak. A digitális gazdaság helyzetének alapos ismerete nélkül azonban elképzelhetetlen a piac fejlődésének gyorsítása, a versenyképesség fokozása. Az NMHH kutatásából kiderül, hogy ma Magyarországon a lakosság több mint fele internetezik naponta. Ez az arány nem meglepő módon jelentősen eltolódik a fiatalabb generáció javára.
Alacsonyabb tarifák segítenének
A kutatás egyértelműen kimutatja, hogy az anyagilag jobb helyzetben lévők sokkal gyakrabban használják az internetet, mint az átlagos anyagi körülmények között élők. Az NMHH szerint ez az állapot nem szolgálja a digitális gazdaság fejlődését, és ezen csak a versenyképesebb lakossági tarifák változtathatnak (mert az átlagos előfizetők nem fognak többet szánni ezekre a szolgáltatásokra). Versenyképes, a jelenleginél alacsonyabb árakat pedig a külföldi példák alapján kizárólag a szolgáltatók közötti nagyobb verseny eredményez.
Az internetezés gyakoriságát vizsgálva a lakosság fele (50,2%) naponta szokott internetezni, ezen belül a legnagyobb arányban (28,7%) azok szerepelnek, akik naponta három óránál kevesebbet használnak internetet, illetve több mint egyötöde (21,5%) a megkérdezetteknek naponta több mint három órát tölt internetezéssel. Hetente többször 14,1 százalékos arányban interneteznek a válaszadók, továbbá 7,2 százalék azok aránya, akik hetente csak egyszer interneteznek. Havi szinten a lakosság összesen 3,5 százaléka böngészi az internetet, ezen belül pedig havonta többször 1,7 százalék, havonta egyszer vagy ritkábban 1,8 százalék. A lakosság negyede azonban egyáltalán nem használ internetet. A választ nem adók aránya elenyésző volt, 0,1 százalék.
Munkahelyi státusz szerint nincs különbség
Munkahelyi státusz szerint vizsgálva a különbségeket azt láthatjuk, hogy a tanulók között jelentősen magasabb azok aránya, akik napi szinten interneteznek (összesen 84,2%), és nincs is köztük olyan, aki soha nem internetezne. Az aktívan dolgozók, a háztartásbeliek és a munkanélküliek vagy segélyből élők között nem figyelhetőek meg nagy különbségek e tekintetben. Azonban, nem meglepő módon, a nyugdíjasok körében erősen felülreprezentáltak az egyáltalán nem internetezők (60,1%), míg a naponta internetet használók aránya mindössze 22,6 százalék.
Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos a megkérdezetteknek az, hogy bárhol tudjanak internetezni 10,9 százalékos arányban válaszoltak úgy, hogy nagyon fontosnak tartják, illetve a válaszadók 21,4 százalékának inkább fontos ez. Kiderült, hogy az előzőekhez képest nagyobb arányban vannak azok, akik inkább nem vagy egyáltalán nem tartják fontosnak ezt a szempontot (összesen 64,2%). Ha azok körében vizsgáljuk meg a kérdést, akik valamilyen gyakorisággal szoktak internetezni, akkor is azt tapasztalhatjuk, hogy a többség számára nem fontos (58,3%), hogy bárhol rá tudjon csatlakozni a világhálóra.
