1, Az internetes forgalom növekedése és a szélessáv szükségessége
2020-ra a globális internet forgalom 95-szöröse lesz a 2005-ben mért forgalom mennyiségének. A növekedés az internetes felhasználók (2020-ra 4,1 milliárd) és az internetre csatlakozó eszközök megnövekedett számának, a gyorsabb szélessávú kapcsolatoknak és a videók terjedésének köszönhető. 2020-ra a teljes IP forgalom 71 százalékát nem számítógépek, hanem okostelefonok, tabletek és televíziók adják. A digitalizálás és az IoT szintén komoly hatással vannak az IP forgalom alakulására, többek között az intelligens fogyasztásmérők, a digitális egészségügyi monitorok és az M2M szolgáltatások révén. Kelet-Közép Európában az internetes adatforgalom ötszörösére, a mobil adatforgalom kilencszeresére emelkedik 2020-ig.
2, A digitalizáció átalakítja a hálózati infrastruktúrákat
Ma a legtöbbet emlegetett technológiai trend a digitalizáció, olyannyira, hogy idén Davosban a Világgazdasági Fórumon is ez volt a központi téma. Ahogy a világ egyre inkább digitalizálódik és minden összekapcsolódik, az adat válik a legfontosabb stratégiai eszközzé a vállalatok vagy éppen az országok esetében. Az adatok biztonsága és felhasználása, illetve az ezeken alapuló szolgáltatások alapvetően határozzák meg egy szervezet sikerességét. Van azonban egy fontos előfeltétele a sikeres digitalizációnak: a digitalizációra felkészített hálózatok.
Az idő előrehaladtával a hálózati kapcsolatok is egyszerűbbé válnak. Ahogy a World Wide Web szinte bárki által használhatóvá tette az internetet, a vállalati hálózatok is egy nyitott modell felé haladnak. Egy ilyen új generációs hálózat vezérlő-alapú automatizálást, valós idejű információ alapú elemzést, virtuális megoldásokat (NFV - Network Functions Virtualization) és felhőt biztosít a felhasználók számára. Kérdés, hogy miként segíti egy nyitott, szoftver-vezérelt hálózat a digitális átalakulást? Hálózati alapú átláthatóságot biztosít, automatizálja a folyamatokat és véd a fenyegetések ellen. A digitális korban például a hálózati eszközök képesek lesznek automatikusan észlelni és leállítani egy csőtörést, vagy lehetővé tenni a megelőző karbantartást a gyárakban.
A kiberfenyegetések mértéke már túlnőtt azon a ponton, hogy pusztán emberi beavatkozással kezelni tudnánk. Mostanra elengedhetetlen lett az észlelés és a fenyegetésekre való reagálások automatizálása. A mesterséges intelligencia segít az elemzésben, automatikusan vizsgálja a gyanús webes forgalmat, valamint lehetővé teszi a támadások felismerését még mielőtt komolyabb károkat okoznának.
A mesterséges intelligencia folyamatosan tanul az általa elemzett hatalmas adathalmazból. Magától képes azonosítani a rosszindulatú folyamatokat, és meg is tanulja, hogyan reagáljon a jövőben az eddiginél gyorsabban és hatékonyabban. Ez a fajta mély tanulás lehetővé teszi a védekezés automatizálását az újfajta támadások ellen, beleértve az IoT révén megjelenő fenyegetéseket is.
4, Változik a munkahelyi kommunikáció és együttműködés
Egy 2016-os Harvard Business Review kutatásból kiderül, hogy a vezetők 72 százaléka szerint a hatékony csapatkommunikáció egyre fontosabbá vált az elmúlt két évben. A válaszadók 68 százaléka szerint a külső felekkel való együttműködés egyre fontosabb, beleértve a partnereket, beszállítókat, ügyfeleket, tanácsadókat és a távoli irodákban dolgozó kollégákat. A leggyakoribb panaszok azt együttműködési eszközökkel kapcsolatban, hogy azok nem integrálhatók más üzleti folyamatokba (38%), nem igazodnak a felhasználók munkastílusához (35%) és ennek következtében az alkalmazottak túl keveset használják őket (44%). A leghatékonyabb együttműködési eszközök közé tartoznak a felhő és a fájlmegosztás, a videokonferencia és a vállalati tartalommenedzsment portálok. A következő generációs együttműködési eszközök felhőalapúak, elsősorban mobil eszközökre szabottak és nyitott interfészekkel rendelkeznek a különböző munkafolyamatok integrálására.
2017-ben is tovább növekednek majd a felhő alapú megoldások előnyei, illetve fontos szerepet játszik az okosvárosok építése során is. Az okosvárosokban például a felhő számítástechnika biztosítja a számítási, tárolási és a hálózati képességeket a távolabbi eszközök számára, legyen szó forgalomirányításról, intelligens világításról, biztonságról, vagy parkolásról. Egy videókamera képes érzékelni a mentő villogó fényeit, majd automatikusan átállítja a közlekedési lámpákat, hogy a mentőautó könnyedén átjusson a kereszteződésen. A fog computing lehetővé teszi az intelligens energiaelosztást is, így a terheléselosztó alkalmazások automatikusan átállhatnak olyan alternatív energiaforrásokra, mint a nap- és szélenergia.
6, A párhuzamos valóságok elterjedése
2017-ben folytatódik az online és a fizikai világ keveredése. Ezt láthattuk idén a Pokemon Go esetében is, ahol a játék tömegek figyelmét irányította a kiterjesztett valóságra. A virtuális valóság eljutott arra a pontra, hogy az okostelefonok vagy a táblagépek révén a felhasználók számára is könnyen elérhető. Az új nyílt, szoftver-vezérelt platformok pedig lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy felhasználják a technológiát, legyen szó online, fizikai vagy virtuális terekről. A jövőben pedig a korábban csak az internetes felületen árusító kiskereskedők is egyre inkább elérhetővé válnak fizikailag (mint pl. az Amazon könyvesboltjai és az Amazon Go).
