Egyre komolyabb a baj a virtuális térben

A vállalatok több mint háromnegyedét érte legalább egy kibertámadás az elmúlt egy évben, és több mint 60 százalékuk szerint ezt idén sem ússzák meg. A legnagyobb veszély az okoseszközökkel rendelkező dolgozó – ennek szabályozására mégsem fordítanak figyelmet.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Kép: Pixabay

A vállalatoknak minden eddiginél több kiberfenyegetéssel kell szembenézniük, és ezzel együtt a biztonságra fordított összegek is nőttek a szervezeteknél az elmúlt egy évben – derült ki a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet által közzétett 2016 Cyberthreat Defense Report című kutatásból.

A felmérés szerint a vállalatok 76 százalékát érte legalább egy sikeres kibertámadás az elmúlt évben. Ez a szám két évvel ezelőtt 62, tavaly pedig már 71 százalék volt. Ráadásul a válaszadók 62 százaléka attól tart, hogy idén is áldozatul esik egy újabb támadásnak, míg tavaly mindössze a megkérdezettek fele vélte elképzelhetőnek az eset megismétlődését. A fenyegetések közül a malware-eket (vírusokat, férgeket, trójaiakat és zsaroló programokat) tartják a legveszélyesebbnek, ezt követik az adathalász-kísérletek, illetve az SSL-titkosításhoz kapcsolódó támadások.

27 millióba kerül, ha nem védekezünk
Az elmúlt évben egy zsaroló vírus támadás átlagosan 99 000 amerikai dollárba, átszámítva több, mint 27 millió forintba került a kis és közép vállalatoknak. Annak ellenére, hogy a kiberbűnözők nem garantálják az üzleti adatok visszajuttatását, a vállalkozók 34 %-a kifizette a váltságdíjat.
Ahogyan az elmúlt két évben, a válaszadók idén is a mobil eszközöket tartották a legnagyobb kockázati tényezőnek az informatikai hálózatban, amelyeket a közösségimédia-alkalmazások követtek szorosan a listán. (A bűnözők egyébként sokszor a dühös alkalmazottakat keresik meg!) A megkérdezettek 65 százaléka érzékelt erősödést a mobil fenyegetések terén. A legnagyobb növekedést a pénzügyi szektorban (82%), a telekommunikációs és technológiai szektorban (69%) és a kereskedelemben tapasztalták. Ugyanakkor a felmérés szerint a vállalatok nagy része még mindig nem fordít elég figyelmet az alkalmazottak privát tulajdonú mobileszközeire, amelyeket a vállalati infrastruktúrán belül is használnak. 21 százalékuk egyáltalán nem tervez semmilyen biztonsági intézkedést hozni ezen a téren, 16 százalék egy-két év múlva tervez foglalkozni a problémával, 38 százalékuk pedig állítása szerint egy éven belül gondoskodik a megfelelő szabályok bevezetéséről és betartatásáról.
Védtelenek a magyar cégek
Leragadt a jelszavas védelemnél a magyar cégek többsége, a régiónkban jobban elterjedtek már a biztonságos megoldások. Minden harmadik magyarországi vállalatnál fordul elő évente legalább egyszer valamilyen informatikai probléma.
A védekezés kerékkötői

A megfelelő védelem fenntartásában számos tényező nehezíti a szakemberek munkáját. Ezek között az első helyen áll az alkalmazottak alacsony veszélyérzete, az elemzésre váró adatok nagy mennyisége, valamint a szakértők, a megfelelő költségvetés és a vezetői támogatás hiánya.

Az óvatlan munkatársak viselkedéséből fakadó kockázatok ellenére az IT-biztonságért felelős kollégák még a kiemelt felhasználók tevékenységének monitorozására sem tudnak elég figyelmet fordítani: mindössze 30 százalékuk biztos abban, hogy megtette a megfelelő lépéseket a kiemelt jogosultságokkal rendelkező alkalmazottak ellenőrzéséhez.

A végpontok védelméhez használt eszközök nagy részét szintén nem találják megfelelőnek az IT-biztonsági szakemberek: 86 százalékuk tervezi, hogy lecseréli vagy legalábbis kiegészíti a meglévő végpontvédelmi eszközeit. Azért is gondolkodnak így a döntéshozók, mert a válaszok szerint bővül az IT-biztonságra szánt keret: a vállalatok 85 százalékánál az informatikai költségvetésnek legalább 5 százalékát fordítják biztonságra, sőt, a válaszadók harmadánál ez a szám meghaladja a 16 százalékot is.

Már bérelni is lehet zsarolót
A nyár elején olyan gyanúsítottakat tartóztattak le, akik a Lurk csoport tagjai voltak. A csoport több mint 45 millió dollárt lopott számos orosz cégtől és banktól. A vírus IT-infrastruktúrájának vizsgálata szerint a hekkerek más kiberbűnözőknek is bérbe adták exploit-csomagjukat.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo