Az Európai Unió 2014-es adatokkal dolgozó felmérés a legalább tíz főt alkalmazó európai cégeknél vetette össze a számítási felhő használatának jelenlegi állapotát az EU-ban. Cloud szolgáltatás igénybevételének az elsődleges feltétele, hogy a vállalat rendelkezzen interneteléréssel. Ez mára gyakorlatilag megszűnt korlátnak lenni, hiszen a kontinens, legalább tíz főt foglalkoztató vállalatai közül szinte mindegyik (97%) csatlakozik a netre.
Ehhez képest a cloud szolgáltatások igénybevételénél már óriási különbségek mutatkoznak. Magyarország hátulról a hatodik helyet foglalja el: a 19 százalékos átlaghoz képest mindössze a hazai cégek 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkafolyamataikban szerepet kap egy vagy több, számítási felhőn alapuló megoldás.
Általánosságban a felhő technológiai számos előnnyel rendelkezik, mégsem szabad abba a csapdába esni, hogy a vállalat csak ezekre koncentráljon a bevezetés előtt/alatt. Együttműködő partnerünk, a Bitport.hu számba vette a felhő előnyeit és hátrányait.
Az előnyök:
Először is lehetővé teszi, hogy az üzlet kerüljön az előtérbe, arra fókuszálhassanak a cégek, amihez értenek, ne jelentsen megoldandó nyűgöt a digitális infrastruktúra fenntartása. Az adatközpontok, szerverek karbantartása egy külső fél, a cloud szolgáltató gondja, az ügyfél csak fizet a szolgáltatás után, és – ideális esetben – élvezi annak előnyeit.
De nem csak az infrastruktúra bérelhető, az IaaS ( Infrastructure as a Service) mellett lehetőség van gyorsabb alkalmazásfejlesztésre is. A PaaS (Platform as a Service) kiaknázásával hamarabb előállhat egy, az üzleti célokat elősegítő program, amivel hamarabb hozhat bevételt, takaríthat meg kiadást, tehát gyorsabban válhat hatékonyabbá a vállalat.
Igen, a félve tisztelt költséghatékonyság tekintetében is sok keresnivaló akad a cloud háza táján. Az ügyfél csak annyit fizet, amennyit éppen használni akar, ami különösen a tőkeszegény kis- és startup vállalkozások számára jelent nagy vonzerőt. A felhő segítségével nagy befektetési költségektől kímélhetik meg magukat az ezt finanszírozni képtelen cégek, ezzel olyan vállalkozások is piacra léphetnek, melyeknek cloud nélkül esélyük sem lenne.
És a hátrányok….
Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni az árnyoldalakról sem, amiből azért minden pozitívum ellenére akad néhány. Például számolni kell az inkonzisztens teljesítménnyel: osztott erőforrások esetében bizony előfordulhat, hogy sávszélességbeli, számítási kapacitási lassulások következnek be.
Meg kell küzdeni emellett az emberi félelmekkel is. Az alkalmazottak, de még az informatikai vezetők egy része is ösztönösen fél a kiszervezett adatok jelentette biztonsági fenyegetéstől. Rengeteg vállalat pont ezért nem meri az üzletileg kritikus feladatait, információit harmadik félre bízni, és tart fenn továbbra is saját infrastruktúrát vagy alkalmaz hibrid felhőt.
A biztonság kérdése ráadásul több rétegű. Nem csak arról van szó, hogy a szolgáltató irányába látszólag irracionálisan nagy bizalmat kell táplálnia az ügyfeleknek, hanem arról is, hogy a cloud szolgáltatók még az adatkezelési szabályzatok legtökéletesebbjével is kiszolgáltatottak lehetnek, ha sikeres (hacker)támadás éri az adatközpontot. Márpedig ez nem annyira ritka, mint szeretnénk, elég csak az Apple iCloudot 2014-ben ért támadásra gondolni, melynek kivizsgálásába még az FBI is bekapcsolódott.
Az említett előnyökhöz és hátrányokhoz itt talál példákat!
