Többen dolgoznak, de nem a fiatalok közül

2013. március–májusban a 15–74 éves férfi népességből 250 ezren voltak munkanélküliek, 19 ezer fővel kevesebben, mint 2012 azonos időszakában, és így a munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 10,6 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 211 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 10,5 százalékra mérséklődött.

Nem találnak állást a fiatalok

Nem sikerült javítani viszont a fiatalok munkanélküliségén: a munkanélküliek 17,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 28 százalékos munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott. A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az unióban. Ez a konzervatív becslés az európai GDP 1,2 százalékának felel meg. (A valós szám megdöbbentő: mintegy évi 42 ezer milliárd forintos veszteséget jelent.) Noha a fiatalok szívesen vállalnának állást, a tapasztalatok hiánya hátrányt jelent nekik. Erre a diákmunka elterjedése jelenthet megoldást.

A legtöbben közülük úgy gondolják, hogy kapcsolatok nélkül nem érvényesülhetnek a munka világában. Gondolkodásukban a karrier sokrétű fogalomként van jelen: 38 százalékuk szerint az a sikeres életút, ha valaki megtalálja a helyét a munka világában, 34 százalékuk úgy látja, hogy az eredményes életpálya azonos a magas fizetéssel, míg 26 százalékuk szerint a magas presztízsű, mások által elismert munkát jelenti. A fiatalok szerint a karrier leginkább az eltökéltségtől (31 százalék) és a kapcsolatoktól (28 százalék) függ.

Noha a tagállamok között jelentős eltérés mutatkozik, egyes országok (köztük Magyarország) különösen magas, akár GDP-jük 2 százalékát meghaladó árat fizetnek.(Magyarországon több mint hetvenezer pályakezdő van állás nélkül.)

Az Eurostat adatai szerint 2011-ben 7,5 millió 15–24 éves, valamint 6,5 millió 25–29 éves európai fiatal sem a munkaerőpiacon, sem az oktatásban nem volt jelen. Így az ún. NEET csoporttal – a nem dolgozó és képzésben sem részt vevő fiatalokkal – együtt a 30 év alatti munkanélküliek száma eléri a 14 milliót. A fiatalok körében jelen levő munkanélküliségi arány strukturálisan magas szintje azt jelzi, hogy komoly akadályok állnak a fiatalok előtt a munkaerőpiacra történő belépésükkor. Ezek a tendenciák már korábban, jobb gazdasági időszakokban is jellemzőek voltak, azonban a gazdasági válság tovább növelte azokat a kihívásokat, amelyek a fiatalok munkához jutását gátolják. Az elmúlt évek folyamatai egyúttal rávilágítanak a hosszú távú oktatási és munkaerő-piaci reformok, valamint a hatékonyabb támogatási és tanácsadási rendszerek szükségességére. (A megállapításokat az ILO adatai is alátámasztják.)

Ugyanakkor a 25–54 évesek – az ún. legjobb munkavállalási korúak – munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 9,6 százalékra csökkent. Az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája 8,2 százalék volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliek 47,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,2 hónap volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2013. május végén 515,1 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 3,6 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az adatokat torzítja az elvándorlás

A munkanélküliek számát jelentősen csökkenti, hogy évente több tízezren indulnak külföldre munkát keresni. Tavaly minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a magyar munkavállalók elvándorlása külföldre: óvatos becslések szerint is alig egy év alatt legalább százezren hagyták el az országot a jobb élet reményében. Egyedül Ausztriában egy év alatt csaknem duplájára nőtt a magyar munkavállalók száma, így már egy kisvárosnyi magyar dolgozik a sógoroknál.

Elhúzódik a kilábalás az eurózónában

A korábbi előrejelzéseknél is magasabbra emelkedhet a munkanélküliségi ráta az eurózónában, 2014 első negyedévében meghaladhatja a húszmilliót az állástalanok száma – derül ki az Ernst & Young legfrissebb eurózóna-előrejelzéséből. A negyedéves gyorsjelentés szerint idén 0,6 százalékos lehet a visszaesés az euróövezetben, a magyar gazdaság azonban már visszafogott növekedésnek indul ebben az évben. Az előrejelzések szerint a tavalyit némileg meghaladó mértékű, 0,6 százalékos gazdasági visszaesésre kell számítani 2013-ban az eurózónában. A lassú kilábalás során 2014-ben már 0,9 százalékos, a 2015–17 közötti időszakban évi 1,5 százalékos bővülés várható – mutat rá a gyorsjelentés.

„Az előrejelzés szerint a gazdasági kilábalás további elhúzódásának egyik legfontosabb oka a feltörekvő piacokon – különösen Kínában és Brazíliában - tapasztalható lassuló növekedés, mivel ezek az országok kulcsfontosságúak az eurózóna exportja szempontjából. A jen leértékelése ráadásul további kihívásokat jelent az európai kivitel számára a Japánból érkező növekvő verseny miatt” – mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.

A vártnál magasabb lehet a munkanélküliség

A gyorsjelentés szerint a korábbi előrejelzésekhez képest is magasabbra emelkedhet a munkanélküliségi ráta az eurózónában, az állástalanok aránya 2014 első negyedévében 12,7 százalékon tetőzhet. A munkanélküliek száma így elérheti majd a 20,5 millió főt. Ez a korábbi várakozásokhoz képest 0,2 százalékkal több, további 500 ezer állástalant jelent – mutat rá a tanulmány. A munkaerő-piaci trendek a lakossági fogyasztásra is hatással lesznek. A csökkenés idén 0,8 százalékos lehet, jövőre pedig minimális mértékű, 0,5 százalékos növekedéssel lehet számolni.

Növekedésnek indul a magyar gazdaság

A gyorsjelentése szerint ettől az évtől kezdve már visszafogott növekedésnek indul a magyar gazdaság, 2013-ban 0,5 százalékos, jövőre pedig 1,3 százalékos GDP-bővüléssel. Némileg pesszimistább a GKI előrejelzése, amely szerint Magyarországon technikai értelemben véget ért a recesszió. Fordulat azonban nincs, hiszen folytatódott a beruházások és a fogyasztás csökkenése az előző negyedévhez képest, s csak a kivitel (és ennél is jobban a behozatal) emelkedett. Az általában kifejezetten rossz I. negyedévi adatokat áprilisban (az iparban, a külkereskedelemben és a kiskereskedelemben) kissé kedvezőbbek követték.

Elemzők: meglepően jó adat

Meglepően jónak tartják a csütörtökön publikált március–májusi munkanélküliségi adatot az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a foglalkoztatottság növekedését továbbra is elsősorban a közmunkaprogramok okozzák, ugyanakkor némi javulás feltételezhető a versenyszférában is. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az adatokat értékelve kiemelte, hogy a várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben zuhant 10,5 százalékra a munkanélküliségi ráta március–május között a február–április között mért 11 százalékról, és az egy évvel ezelőtti 11,2 százalékhoz képest is jóval alacsonyabb lett a mutató. A munkanélküliségi ráta lendületes csökkenését a foglalkoztatottak számának jelentős, 40,9 ezer fős, az előző háromhavi átlaghoz képesti növekedése okozta, ugyanakkor a foglalkoztatás egy év alatt 61,5 ezerrel nőtt – magyarázta az elemző. Véleménye szerint a foglalkoztatás növekedését nagymértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása, azonban ilyen mértékű növekedést ez önmagában nem magyaráz meg, így a versenyszférában is emelkedhetett a foglalkoztatás. A munkanélküliek száma 15,7 ezer fővel csökkent az előző háromhavi átlaghoz, míg 24,9 ezerrel mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az aktívak száma egy év alatt 36,6 ezerrel bővült – ismertette Suppan Gergely. Az elemző szerint az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése. Hozzátette, hogy az aktívak számát növelheti az is, hogy a korábbi évekhez képest kevesebben jelentkeztek a felsőfokú oktatásba. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kifejtette: bár tavasszal a mezőgazdasági munkák elindulásával általában csökken a mutató, a most mért esés meglepően jónak számít. Véleménye szerint továbbra is a közmunkaprogramok javítják a foglalkoztatottságot. Ezt támasztják alá a KSH által korábban közölt intézményi munkaerő-piaci adatok, amelyek szerint áprilisban több mint 37 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, a vállalkozások körében pedig mintegy 10 ezerrel kevesebb volt az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbihoz képest. Hozzátette, hogy a gazdaság is kicsit jobban teljesít, és ez javíthatja a munkaerő-felszívó képességet, ugyanakkor trendfordulóról még nem lehet beszélni. Ehhez arra lenne szükség, hogy elinduljon a GDP bővülése, ami növekvő keresletet és termelést, és ezáltal növekvő munkakeresletet is teremtene a magánszférában, azaz fenntartható módon csökkentené a munkanélküliségi rátát.