A közel 400 ezer - az előző évinél mintegy 9 ezerrel kevesebb - vállalkozás adatai alapján a nyereséges vállalkozások száma 1,2 százalékkal nőtt, az általuk kimutatott nyereség ugyanakkor 7,4 százalékkal csökkent. A veszteséges társaságok száma 4,2 százalékkal, veszteségük 33,3 százalékkal mérséklődött, s nulla eredményt is az előző évinél kevesebb vállalkozás mutatott ki.

A mikrovállalkozások és nagyvállalkozások adózás előtti eredménye csökkent, a kisvállalkozásoké 2,5-szeresére, a középvállalkozásoké 3,9-szeresére növekedett. Mindezek eredményeként nemzetgazdasági szinten 31 százalékkal, azaz 689 milliárd forinttal nőtt a társas vállalkozások eredménye. Az adókötelezettséget vallók száma 6,1 százalékkal, 16,5 ezerrel emelkedett.

Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettes az adatokat elemezve ismertette: az árbevételben 1 százalékos elmaradás mutatkozik, a költségeket ugyanakkor 1,5 százalékkal sikerült lefaragniuk a cégeknek. Az üzemi eredmény 10 százalékkal emelkedett. A pénzügyi műveletek vesztesége továbbra is jelentős, de csaknem felére esett vissza. A rendkívül eredmény arányát tekintve nagy mértékű, összege azonban nem annyira jelentősen, 56 milliárd forinttal nőtt.

A vállalkozások pozitív adóalapja (3035 milliárd forint) 1,3 százalékkal elmaradt az előző évitől, az adókötelezettség (319 milliárd forint) ennek ellenére 9,8 százalékkal nőtt. Az utóbbiban az adókedvezmények 34,1 százalékos visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet, amelyeknek összege 47,6 milliárd forinttal mérséklődött 2011-hez képest.

Az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó 2012-ben 95,4 milliárd forinttal csökkentette a számított adót, míg 2011-ben még 143 milliárddal.

Beruházási kedvezményeket 2011-ben még 70,7 milliárd forint értékben tüntettek fel az adózók bevallásaikban, s arányuk 70,7 százalék volt a kedvezményeken belül. Tekintve, hogy e kedvezményt a beruházási értékhatárok (3 milliárd és 10 milliárd forint) miatt szinte csak a nagyvállalkozások tudták igénybe venni, részesedésük az adókedvezményeken belül 85,7-ről 70 százalékra csökkent.

A kkv-k által felhasznált kedvezmények nagysága az 1,4 szeresére nőtt, az egyéb (főként nagy) vállalkozásoké harmadával csökkent. A teljes összeg 70 százalékát az egyéb vállalkozások vették igénybe, a kkv-k részesedése több, mint kétszeresére nőtt, 14,3-ról 30 százalékra. Az igénybe vett kedvezmények alakulását a társas cégek eredményessége befolyásolja, mivel csak számított adókötelezettségük terhére történhet a kedvezmények elszámolása.

Bár a vállalkozások 89 százaléka a mikrovállalkozások közé tartozik, csak a belföldi árbevétel 18,2 százalékát adják, míg az adózók 4 százalékát kitevő egyéb (főként nagyvállalkozások) a 45,1 százalékát, míg a kisvállalkozások 19, a közepesek 18 százalékát.

A vállalatmérettel nő az exportbevételek aránya a teljes árbevételen belül: háromnegyede (74 százalék) a nagy-, 16 százaléka a közepes, 7 százaléka a kivállalkozásokhoz kötődik, míg a mikrovállalkozásokhoz csak 3 százaléka.

Az elnökhelyettes pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az adatokat úgy értékelte, hogy a gazdaság nagyjából produkálni tudta az előző évi teljesítményt, a 2008-2010-es évek csökkenő tendenciája után folytatódik a kilábalás.