Az MNB kedden immár sorban a tizenharmadik alkalommal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Matolcsy György jegybankelnök az előző, július 23-i kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy folytatódik a jegybanki kamatcsökkentési ciklus, amelynek végén 3-3,5 százalék lehet az irányadó ráta. Megjegyezte azt is, hogy kisebb lépésekben, esetleg 10 bázispontos csökkentésekben folytathatja a jegybank a monetáris lazítást.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését.
Amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, további 10-20 bázispontos kamatcsökkentés még lehet, 3,50 százalék alatti szintekre azonban nem lát lehetőséget, így az egyes kamatvágások után hosszabb szünetet tarthat a monetáris tanács. A 20 bázispontos csökkentés Suppan Gergely szerint elbizonytalaníthatja a piacokat arról, hogy a testület a közeljövőben milyen lépésközönként fog változtatni az alapkamaton. Megemlítette: a forint kisebb gyengüléssel reagált a vártnál némileg nagyobb kamatcsökkentésre, azonban a gyengülés jóval visszafogottabb, mint a régión kívüli feltörekvő piaci devizáké.
Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője szintén kérdésesnek nevezte, hogy ezek után mekkora léptékben folyik a kamatcsökkentési ciklus. Valószínűsítette, hogy hasonló mértékű kamatcsökkentések lehetnek a következő hónapokban is. Ez alapján év végére a korábban várt 3,5 százalék helyett 3 százalékig csökkenhet az irányadó ráta.
A bizonytalanság a fejlett országok hosszú államkötvény hozamait megemelte, és ez továbbterjedt a feltörekvő piacokra is. A hazai 10 éves állampapírhozam is nagyot emelkedett az elmúlt hónapokban, így egyre kisebb a tere az MNB-nek is a kamatvágásra - jegyzi meg Gabler Gergely.
Bár a tovább csökkenő kamatok alapján a forint gyengült, ez az elemző szerint nem lesz tartós. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az árfolyam nagyban függ a formálódó devizahiteles mentőcsomagtól is, hiszen egy tömeges hitelforintosítás, kellő MNB segítség nélkül megbillentheti a forintot, és "előcsalogathatja" a forint ellen spekulálókat.
Alacsony az infláció
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mérséklődött az infláció, a júniusi 1,9 százalékos éves árnövekedés után júliusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkent az index. A KSH a jelentésében kiemelte: továbbra is a háztartási energiaárak kormányzatilag előírt mérséklése miatt alacsony az infláció éves üteme. Ez a tétel 8,8 százalékkal maradt el a 2012. júliusi szinttől, míg a tartós fogyasztási cikkek ára 2,1, a ruházati cikkeké pedig 0,2 százalékkal esett vissza egy hónap alatt.
Gyengült a forint
Gyengült a forint kedden a jegybank piaci várakozásoknál nagyobb léptékű kamatvágását követően. Az eurót a bejelentés előtt 299,90 forinton jegyezték, majd az árfolyam 300,60 forintra nőtt. A svájci frank jegyzése a kamatdöntés bejelentésére 243,80 forintról 244,40 forintra, a dolláré 224,80-ról 225,40-re, a japán jené 2,3000 forintról 2,3060-ra emelkedett.
Kikerülhetünk az idén a recesszióból
A monetáris tanács helyzetértékelése szerint idén a magyar gazdaság kikerülhet a recesszióból. A növekedést meghatározó alapfolyamatokban egyelőre nem történt érdemi elmozdulás: a globális konjunkturális kilátások gyengék, miközben a belföldi kereslet bővülését az óvatossági megfontolások korlátozzák. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható. A gazdasági szereplők hangulata is javult.