A magyar közgazdászszakma és az üzleti szektor nagy részének sokszor hangoztatott álláspontját – óhaját? – tükrözi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken közzétett országjelentéséhez kapcsolódó igazgatótanácsi vélemény: robosztus és hiteles gazdaságpolitikai intézkedésekre lenne szükség a bizalom megerősítése, a bizonytalanság csökkentése, a versenyképesség javítása és a potenciális növekedési ütem gyorsítása érdekében. Az IMF irányító testülete hangsúlyozza: a magas központi és külső finanszírozási szükséglet miatt a magyar gazdaság érzékeny a piaci hangulat ingadozásaira, ugyanakkor a beruházások és a munkaerő-piaci részvétel alacsony szintje gyengíti a gazdaság hosszú távú kilátásait. Az igazgatótanács ugyanakkor azt is kiemeli, hogy Magyarország az elmúlt időszak kihívásai ellenére megőrizte pénzügyi stabilitását.
Sok minden fékezi a gazdasági növekedést
A magyar GDP 2013-ban várhatóan stagnál az IMF prognózisa szerint, 2014-re viszont már 1,2 százalékos bővüléssel kalkulálnak. (Megjegyzendő, hogy az előrejelzésben – amely a 2013. március 5-ei állapotot tükrözi – a 2012-re vonatkozó GDP-adat mínusz 1,4 százalék, a KSH legutóbbi jelentése alapján viszont 1,7 százalékos volt a visszaesés 2012-ben.) A valutaalap értékelése szerint az elmúlt évek mérlegkiigazítási folyamata önmagában is fékezi a növekedést, de emellett a magyar állam egyre nagyobb mértékben, egyre gyakrabban és kiszámíthatatlanul avatkozik be a gazdaság működésébe, ami – az egyes állami intézmények gyengítésével együtt – rontja a befektetői környezetet és a kilábalás lehetőségét.
A szervezet szerint a gazdaság tavalyi gyenge teljesítményének áthúzódó hatásai és a szűk belső kereslet GDP-t csökkentő következményeit várhatóan kiegyenlíti az export importot meghaladó növekedése. A külkereskedelmi többlet ugyan tovább nő, de egyre lassabb ütemben. A belső kereslet viszont az idén is tovább esik, a belső fogyasztás enyhe bővülése csak 2014-től hozhat némi növekedést. A bruttó beruházási ráta 2013-ban és 2014-ben is tovább csökken: a tavalyi 17,1 százalékról 16,5, illetve 16,3 százalékra, ami hazai elemzők szerint már az amortizációt sem fedezi. (A GKI 2013-ra vonatkozó legfrissebb prognózisát itt olvashatja.)
Hiány és államadósság: bizonytalan kalkuláció
Az államháztartás GDP-arányos hiánya 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék felett lesz a prognózis szerint. Többek között a gazdaság gyenge állapota miatt az IMF ez évre 3,2 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár. (Az Európai Bizottság februárban felfelé módosított előrejelzése is a hiánycélnál magasabb értékkel kalkulál: 2013-ra és 2014-re egyaránt 3,4 százalékos deficitet prognosztizál.)
Így a valutaalap szakértői szerint az államadósság GDP-hez viszonyított szintje a múlt év végi 79 százalékról 2013 végére 79,9 százalékra, 2014-ben pedig 80,3 százalékra emelkedik. Az IMF szakértői azt ajánlják, hogy 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ami lehetővé tenné az államadósság határozott csökkentését. A jelentés szerint ugyanis az államadósság GDP-arányos szintje középtávon a jelenlegi 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami – a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére – 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél.
Az IMF szakértői elismerik, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának megszüntetése mellett. A kormány azonban elvétheti 2013-as deficitcélját, mert a vártnál magasabb hiányt okozhat túl optimista makrogazdasági előrejelzése – a kabinet a szakértői konszenzusnál magasabb növekedéssel számol –, az adóbevételek növekedésére vonatkozó megalapozatlan várakozás, valamint az e-útdíjrendszer bevezetésének késlekedése, a tervezettnél magasabb felsőoktatási kiadások és az uniós projektekhez kapcsolódó nagyobb önrészkifizetések. Az országjelentés szerint ily módon a költségvetési tartalékok el nem költése esetén is további intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához. Az IMF szakértői mindemellett hangsúlyozzák, hogy fontos lenne egy erőteljes középtávú kiigazítási program kidolgozása is.
Az országjelentése komoly aggodalmát fejezi ki a költségvetést alátámasztó intézkedések összetételét és alkalmasságát illetően is. Az Európai Bizottság alelnöke, Olli Rehn is többször hangsúlyozta, hogy a magyar költségvetés hiányának 3 százalék alatt tartása érdekében elsősorban strukturális jellegű intézkedésekre lenne szükség.
Az IMF szerint a fogyasztói árak 2013-ban átlagosan 3,2 százalékkal, 2014-ben pedig 3,5 százalékkal emelkednek. Ebben azonban elsősorban a hatósági árak csökkentése jelenik meg, a mérséklődő magyar infláció nem kellően „lehorgonyzott” az IMF igazgatótanácsának véleménye szerint. Igaz, a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a jegybanki monetáris kondíciók lazítását, de épp az előbbiek miatt körültekintő jegybanki magatartásra vallana szünetet tartani a kamatcsökkentési ciklusban. A szakértők hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, különösen akkor, amikor a hitelezés csatornái sérültek. Az ingatag piaci környezetben az alacsony alapkamatszint a forint leértékelődéséhez vezethet, és a magas devizaeladósodottság miatt a pénzügyi rendszer stabilitását kockáztatja.
Az IMF-igazgatótanács hangsúlyozta: a pénzügyi közvetítőrendszer gyengesége továbbra is akadályozza a gazdasági kilábalást. Felhívta a figyelmet a bankok működési környezete javításának fontosságára – a testület szerint fokozatosan csökkenteni kell a bankok adóterheit –, hangsúlyozva, hogy ad hoc intézkedések kisebb valószínűséggel lesznek hatásosak a hitelezés beindítása szempontjából, ugyanakkor nem kívánt hatással lehetnek a hitelportfólió minőségére. Az igazgatótanács azt is kiemelte, hogy az ár- és pénzügyi stabilitás, valamint az inflációs célkövető jegybanki politika hitelessége szempontjából fontos az MNB jogi és működési függetlenségének fenntartása.