Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul több százezer ágazati munkavállaló nevében a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. Azt kérik, a kormány vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését, akár részlegesen, nemzetközi mintára – tudta meg a Magyar Idők. A boltzár a javaslattevők szerint enyhítené a béremelések ellenére fennálló munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését, és azt üzenné Európának: hazánk a családok értékeit a haszon elé helyezi.
Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint ugyan átlagosan 50-60 ezer forinttal nőtt az áruházi munkavállalók bruttó keresete két év alatt, a kiskereskedelmi tevékenység mégsem lett népszerűbb. A meglévő, mintegy 350 ezer fős munkavállalói rétegnek – amelynek a háromnegyede jellemzően nő, családanya – a fizetések emelése már nem kompenzálja a hét végén vagy túlórában, a kasszában, a pult mögött, a raktárban végzett munka szociális és egészségügyi hátrányait. A megfeszített tempó, a mindennapos üzemeléshez szabott, kiszámíthatatlan időbeosztások továbbra is súlyosan terhelik a megfáradt dolgozókat, akiknek az is külön gondot okoz, hogy a magas fluktuáció miatt több ember feladatait kell ellátniuk.
Próbáltuk, nem jött be
A KDFSZ érvelésének hiányossága, hogy volt már egy próbálkozás a vasárnapi boltzárra, 2015-2016 között és a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem sült el túl jól sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatóknak, sem a fogyasztóknak. (2015. március 15-től élt a zárvatartás és 2016. április 24-én nyitott ki újra a legtöbb kiskereskedelmi egység.) Hogy pontosan mennyi kárt okozott az intézkedés egy éve, azt nehéz felmérni, de van néhány adatunk arra nézve, hogy mivel járt. Mint a Piac & Profit korábban megírta, a vasárnapi boltzár egy évében lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Különösen az élelmiszer kiskereskedelemben volt ez tetten érhető: 2015. február-2016. január között 4 százalékkal emelkedett a termékkör bolti forgalma, míg egy évvel azelőtt 5 százalék volt az emelkedés. A képet árnyalja, hogy jellemzően a vidéki üzletek forgalma esett vissza: egyes régiókban egy százalék körüli volt a növekedés mértéke.
Ugyanakkor az eredeti kormányzati szándékokkal éppen ellentétben, a forgalomcsökkenés javát éppen a kisboltok szenvedték el, a jellemzően családi tulajdonú, 50 négyzetméter alatti üzletek forgalma mindössze 0,4 százalékkal emelkedett - ráadásul nem kizárt, hogy az online kasszák bevezetése során tapasztalt piactisztító hatásnak tudható be annak, hogy egyáltalán forgalomnövekedés tűnt fel a statisztikákban.
Akik viszont egyértelműen rosszul jártak, azok éppen a munkavállalók voltak: több ezerrel csökkent az álláshelyek száma a szektorban, jellemzően pedig pontosan azok vesztették el az állásukat, akik rugalmas foglalkoztatás keretében dolgoztak, a diákok, kismamák, részmunkaidős foglalkoztatottak. Ráadásul a vasárnap kiesett órákat hosszabb nyitvatartásokkal kompenzálták az üzletek, így az intézkedés hatására nemhogy csökkent, hanem éppen nőtt a teljes munkaidősök munkaterhelése - a bevezetés után alig egy hónap alatt hetvenezerrel nőtt a túlóráik száma.
Egyszerűen számolni kellene a realitásokkal
A vasárnapi boltzár ötlete egyszerűen nem számol a magyar realitásokkal. A legtöbb család egyszerűen nem ér rá más napon elvégezni a nagybevásárlást. Az előző boltzár tapasztalatai szerint nem (csak) a szombati terhelés nőtt meg az üzletekben, hanem a hétköznapi, esti forgalom is emelkedett - ezért volt is szükség a későbbi időpontra megnyújtott nyitvatartásokra. Ez azonban bizonyos területeken nem segített, mivel a magyar lakosság jellemzően hétvégén szerzi be a tartós fogyasztási cikkeket, szombat-vasárnap járunk bútorüzletbe, műszaki,- kertészeti áruházba és ruhát vásárolni.
A kiskereskedelmi forgalom jelenleg éppen ezen a piacon emelkedik: összehasonlításképpen, amíg a boltzár hatására 4 százalékra visszaesett az élelmiszer- és élelmiszerjellegű kiskereskedelem, addig ugyanez az érték a KSH júniusi adatai szerint 3,1 százalék volt. A kiskereskedelmi forgalom növekedését éppen a a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben mért 10,9, és az üzemanyag-kiskereskedelemben mért 6,9 százalékos növekmény hozza. A vasárnapi zárvatartással ez az érték biztosan alacsonyabb lesz.
A vasárnapi bevásárláshoz azonban - mivel családi program - ritkán marad meg egy bolt keretein belül. A kiskereskedelmi egységekhez, kapcsolt, vagy plázákban található kiegészítő szolgáltatások, fodrászat, mozi, vendéglátóipari egységek vagy akár a vasárnap megjelenő hetilapok is megszenvedték a boltzárat. A KDFSZ által javasolt intézkedésnek tehát várhatóan több vesztese lenne, mint nyertese.
