Sok minden változik a vasárnapi nyitással

2016. április 20. szerda - 13:57 / Timár Gigi
  •    

Bár a boltok vasárnapi nyitvatartását tiltó törvényt már múlt hét elején visszavonták, így elvileg már a múlt vasárnap kinyithattak a boltok, a dolog mégsem ennyire egyszerű. Számos kapcsolódó jogszabály és szerződés módosításának kell megtörténnie ahhoz, hogy ez tényleg jogszerű legyen.

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény (“Módosító Törvény”) 2016. április 16-án hatályba lépett. Ettől az időponttól kezdődően a jogszabályi rendelkezések ismét lehetőséget adnak arra, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak. A Módosító Törvény hatályon kívül helyezte a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tavaly tavasszal bevezetett korlátozásait. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (“Kertv.”) elvárásai alapján a nyitvatartási idő pontos meghatározása során a kereskedőknek tekintettel kell lenniük a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeire. (Fontos viszont, hogy szemben a kötelező zárva tartással kinyitni nem muszáj!)

A szakértők azt várják, május elejére fog visszaállni a tavaly március előtti állapot

A nagy üzletláncok közül sokan április utolsó hétvégéjén nyitnak ki először, mások viszont még egy hetet várnak, mire minden előkészületet meg tudnak tenni. A szakértők azt várják, általában május elejére fog visszaállni teljes egészében a törvény bevezetése előtti, tavaly március előtti állapot.

A megváltozó nyitvatartási rendet ugyanis a jogszabályok szerint 8 napos határidővel kell bejelenteni az illetékes jegyzőnek. Ennek az előírásnak nem állt módjukban eleget tenni a kereskedőknek, akik már múlt hétvégén nyitva akartak tartani- emeli ki dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje.

Az sem jelenthet kiskaput, hogy valaki a korábbi – most visszavont – törvény szerint nyitvatartásra engedélyezett 5 vasárnap egyikeként „könyveli” a múlt hét végét, ezt ugyanis 15 nappal előre be kellett volna jelenteni a jegyzőnél, aki azt nyilvántartásba vette.

Rendkívüli munka?

A Módosító Törvény a Munka Törvénykönyve egyes szabályait úgy módosította, hogy visszaállította a korábbi, azaz a 2015 márciusa előtt hatályos szabályozást. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra rendes munkaidő ismételten elrendelhető.

open neon jel

Kép:Freepik

Ez azonban az első hétvégén még nem volt igaz, a Munka törvénykönyve 140. paragrafusát érintő változások miatt ekkor még csak rendkívüli díjazással lehetett beosztani a munkavállalókat – vagyis 100%-os bérpótlék kifizetésével.

A most következő hétvégétől viszont rendes munkavégzés szabályai szerint is elrendelhető már a munkavégzés. Vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkáltató 50%-os bérpótlékot köteles  fizetni a munkavállalóknak(vasárnapi pótlék). Amennyiben a munkavégzés túlórában történik, úgy a pótlék annak alapján lehet 50, vagy 100 százalék, hogy az adott vasárnap a munkavállaló rendes munkanapjának, vagy pihenőnapjának minősül-e. Mivel a túlóra időtartamára a vasárnapi pótlék is fizetendő, ezért túlóra esetén a két pótlékot össze kell adni.

Mikor módosul a beosztás?

A kereskedelmi cégek minél előbb szeretnék bevezetni a vasárnapi rendes munkavégzést, ennek megfelelően több cégnél szükséges lehet az előre meghatározott munkaidő beosztás módosítása. A már kiadott munkaidő beosztás módosítása a munkavállaló hozzájárulásával lehetséges, bár arra is lehetőség van, hogy a vasárnapi munkavégzésre a munkáltató túlórát rendeljen el.

Ha a munkaidő keret letelik, a következő munkaidő keret kihirdetésekor alakíthat másképp a munkáltató, ekkor már nincs szükség a munkavállaló hozzájárulásához. A vasárnap rendszeresen nyitva tartó üzletek esetén a munkáltató továbbra is kötve lesz ahhoz a szabályhoz, hogy a munkavállalók számára hatnaponta legalább egy pihenőnapot, továbbá havonta legalább egy szabad vasárnapot biztosítani kell.

Mit okozott ez az év?
Hogy mennyi kárt okozott eddig a kormány átgondolatlan intézkedése, azt nehéz felmérni. A KSH adatai szerint több ezer álláshellyel kevesebb lett a kiskereskedelemben, bár a főállásban dolgozók az egyre komolyabb szakemberhiány miatt szinte biztos, hogy találtak új munkahelyet, azok a főleg kismamák, kisgyermekes szülők, és diákok, akik félállásban, vagy más rugalmas foglalkoztatási formában voltak alkalmazottak, valószínűleg rosszul jártak az intézkedéssel. A kiskereskedelmi forgalom ugyan növekedett az elmúlt egy évben, az azonban biztos, hogy ennek jelentős része csak az online kasszák piacfehérítő hatásából eredt – már ami a kis és közepes boltokat illeti. A kormány indoklása, miszerint a legkisebb boltoknál fog lecsapódni a vasárnapi plusz forgalom, látványosan megbukott, a vásárlói szokások kényszerű átalakításával ugyanis éppen ezek az üzletek jártak a legrosszabbul.

A Módosító Törvény hatályba lépését követő első hétvégén még nem volt általános az üzletek nyitva tartása, ez a fentieken túlmenően abból is fakadt, hogy ha a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal. Ez a hétnapos időszak pedig a hétfői zárószavazás és az első vasárnap között nem telt el – mondja a PwC jogásza.

Több munkahelyet teremt a visszaváltozás

A törvényváltozás nem érintette ugyanakkor a hosszabb szombati nyitva tartás lehetőségét, vagyis összességében a kereskedők hosszabb ideig lehetnek nyitva, mint korábban valaha – hangsúlyozza a szakember.

Ez pedig munkaerő gazdálkodás szempontjából a jelenlegi állománnyal nehezen megoldható az üzletek számára, ráadásul szombat és vasárnap a kereskedelemben erős napnak számít. Ezért a szakember szerint hosszabb távon újabb munkaerő bevonására lehet szükség ebben a szektorban – vagyis az oda-vissza alakítás több munkahelyet teremthet. (Más szempontból nézve még égetőbb lehet a kereskedelemben tapasztalható munkaerőhiány  – véli Vámos György az OKSZ főtitkára.)

Az 50 több, mint a 100

Ráadásul a rendszeres vasárnapi munkavégzéssel rendszeres az 50%-os bérpótlék is, ami a kiskereskedelemben dolgozók számára valójában a munkabér növekedését eredményezi. Hiába kevesebb ugyanis a pótlék az elmúlt egy évben érvényes 100%-nál, azt évente összesen csak öt hétvégén lehetett megkeresni. (A kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete állandó 100%-os pótlékot szeretne.)

Sok egyéb is változik!

A törvény módosítása sok egyéb szerződés módosítását is szükségessé teszi a vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet a jogász.

Tipikus eset például, hogy a plázákban székelő üzletek esetében a bérleti szerződések kötelező nyitvatartási időről rendelkeztek – arról, hogy az üzleteknek kötelező nyitva lenni, amikor a pláza nyitva van. Tavaly ez megváltozott, mivel a nyitvatartási időt jogszabály korlátozta, ennek megfelelően változtatták a bérleti szerződéseket. (Még kártérítési ügyekről is szó volt, mivel az üzletek forgalma csökkent, de a bérleti díj nem.) Most viszont a bérleti jogviszonyok is visszaállnak eredeti tartalommal – ismét kötelező lesz nyitva tartani.

A törvény módosítása sok egyéb szerződés módosítását is szükségessé teszi a vállalkozások számára

Sok helyen a kötelező nyitva tartás nem is a bérleti szerződésben, hanem a házirendben szerepel, amit a plázák egyoldalúan módosítani tudnak a bérlő hozzájárulása nélkül. Ugyanakkor ha a múlt hét végén nem nyitott ki valaki, akkor sem érheti hátrány, mert ennyire gyors hatálybalépésre nem elvárható a munkáltatóktól, hogy reagálni tudjanak – hangsúlyozza dr. Firniksz Judit. Elvileg még a következő hétvégén is méltányolható lenne, ha valaki zárva tart, hiszen a kötelező bejelentés 8 napja még most sem telik le. Így ha valaki csak a jövő héten nyitja ki vasárnap is a plázában lévő üzletét, a bérlővel szemben még akkor sem foganatosítható intézkedés.

Nagyon fontos a háttérszerződések módosítása is – hívja fel a figyelmet a szakember. A biztonsági szolgálat, a logisztika gyakran olyasmi, amit kiszervezett tevékenységként vesznek igénybe a cégek, ezeket a megállapodásokat most (egy év után ismét) módosítani kell. A logisztikai központi raktárakban például nagy átalakítás kell a beszerzésben, ott nem tartanak többet, mint adott időszakra kell. Sok esetben a kiszállítást sem saját gépjárművel oldják meg a cégek, plusz a vasárnapi beszállításkor a komissiózásra is kell ember. A többletszolgáltatás a szakember szerint feltehetőleg itt is többlet munkaerőt indukálhat.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek