Kép:Wikimedia
Juncker idén júliusban, akkor még csak megválasztott, de hivatalba még nem lépett bizottsági elnökként a legfontosabb politikai céljainak ismertetése során tett említést a 300 milliárdos program tervéről. Az általa vezetett testület november elsejei hivatalba lépésekor megerősítette, hogy a részletes elképzeléseket még karácsony előtt leteszi az asztalra.
A befektetésösztönző csomag terve a köz- és magánszektor együttműködésének koncepcióján alapul, abból a feltételezésből kiindulva, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésekre bátorítja majd a piaci szereplőket, vagyis "pihentetett" pénzeket hoz az üzleti vérkeringésbe.Így a 300 milliárd eurónak csak a töredéke lenne közpénz, az összeg zömét magánforrásokból teremtenék elő.
A terv szerint növelni kívánják az Európai Befektetési Bank és más európai hitelintézetek hitelezési képességét, illetve elő akarják segíteni a tagállamok infrastrukturális jellegű, illetve az egységes piac megteremtésének irányába mutató befektetéseit.
Nyilvánvaló volt, hogy nem csak közpénz
Markus Beyrer az üzleti szféra érdekképviseleti testületeit tömörítő brüsszeli ernyőszervezet, a BusinessEurope főigazgatója újságírók előtt azt mondta: a közberuházások célzott növelésével és a megfelelő tőkeáttételezéssel megvalósítható az, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az uniós büdzsé forrásainak bevonásával körülbelül 20 milliárd euró induló tőke valóban 300 milliárd eurónyi beruházást valósítson meg. A főigazgató szerint már a terv bejelentésének első pillanatától nyilvánvaló volt, hogy ennyi pénzt nem lehet pusztán közpénzből előteremteni. Beyrer úgy vélte, hogy bár az európai gazdaságból 300 milliárd eurónál több pénz hiányzik a válság miatt, a Juncker által tervezett csomag "kezdetnek nem rossz".
A terv három fő részből áll
- új, közpénzekkel fedezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozása legalább 315 milliárd EUR összegű további befektetési tőke mobilizálására a következő három év (2015–2017) során;
- támogatási programokkal párosuló hiteles projektportfólió meghatározása, annak érdekében, hogy a beruházásokat az azokra leginkább rászoruló területekre irányítsák;
- ambiciózus ütemterv Európa beruházási vonzerejének fokozása és a szabályozási szűk keresztmetszetek kiküszöbölése érdekében.
A beruházások növelését gátló legjelentősebb akadálynak a BusinessEurope vezetője a bizonytalanságot nevezte, amely a többi között a szabályozói környezetben is tetten érhető. Mint mondta, a vállalatokkal egyeztetve ez mindig az első három megjelölt probléma között volt.
A főigazgató szerint sok vállalat azért fektet be Európán kívül, mert a kontinensen magasak az üzleti tevékenység költségei, például az energiaköltségek, de a vállalatokra nehezedő adóterhek is túl nagyok. Beyrer úgy vélte: a piaci be- és kilépés költségei is magasak, valamint továbbra sem ideális a finanszírozási környezet; kevés a rendelkezésre álló forrás, és nehéz hozzájutni. "Nem létező pénzt nem lehet létrehozni, de a meglévő források felhasználási hatékonysága javítható, amit mindig is kértünk" - mondta Markus Beyrer.
Juncker előterjesztésének elhangzása után az EP-frakciók vezérszónokai fejtették ki - zömmel támogató álláspontjukat - a befektetésösztönző tervvel kapcsolatban.
Manfred Weber, a jobbközép néppárti frakció vezetője emlékeztetett arra: a terv annak az ígéretnek a beváltására hivatott, miszerint serkentik a növekedést, munkahelyeket teremtenek, és alkalmassá teszik a gazdaságot a XXI. század kihívásainak megválaszolására. Hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az újabb eladósodást, mert az nem hoz fenntartható megoldást. Ezért kell mobilizálni a magántőkét, és okosan, innovatív projekteket kell finanszírozni - vélekedett.
Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője üdvözölte a bizottsági elnök azon közlését, hogy az új uniós befektetési alaphoz való tagállami hozzájárulásokat nem fogják beszámítani a szóban forgó tagország költségvetési hiányának megállapításakor. Ez azért fontos, mert az EU-szabályok értelmében ha a büdzsé hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, az érintett tagországgal szemben túlzottdeficit-eljárást kell indítani. Pittella szerint a 21 milliárd eurós alapból a fokozott kockázati szintű befektetéseket kell finanszírozni, például a szélessávú internetes infrastruktúra fejlesztése, illetve az energiavezetékek építése terén.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője nyilatkozatban közölte: a szociáldemokrata frakció nagy reményeket fűz a Juncker által megígért stratégiai beruházási alaphoz, mindazonáltal komoly kétségeik vannak a források biztosítása kapcsán."Többször elmondtuk, hogy ez a csomag friss forrásokból kell, hogy álljon, és azt nem átcsoportosításból kell biztosítani" - hangsúlyozta Szanyi, és úgy vélekedett, hogy ilyen friss forrásra lehetne szert tenni, ha a tagállamok szűkíteni tudnák a beszedendő, de be nem szedett adó mértéke közötti különbséget.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető is üdvözölte a Juncker tervét, de hangsúlyozta azt is, hogy a tagországoknak strukturális reformokat kell megvalósítaniuk, egyébként veszélybe kerülnek a stabilitási és növekedési paktum célkitűzései. Szerinte nagy előrelépésre van szükség a piaci liberalizálás, a piac egységesítése terén.
