„Itt a vége” – kommentálta a Reuters hírügynökségnek egy uniós brit diplomata, hogy az uniós tagországok vezetői pénteken megállapodás nélkül felfüggesztették a tárgyalásokat az Európai unió 2014 és 2020 közötti költségvetéséről.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A hírügynökségi jelentések szerint nem sikerült feloldani az ellentéteket az uniós költségvetés csökkentését célzó északi tagországok és Nagy-Britannia, illetve a büdzsé eredetileg tervezett méretét preferáló déli és keleti országok – köztük Magyarország között. Az állam-, illetve kormányfők tanácskozása csütörtök késő este kezdődött. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke előzőleg egész nap tárgyalt külön-külön az egyes tagállami vezetőkkel. Ezek alapján éjszakára újabb javaslatokat terjesztett elő, amelyeket aztán a tagállamok a péntek délben újrakezdődött tanácskozáson véleményeztek, és végül arra jutottak, hogy nem sikerült a szükséges mértékben közelíteni az álláspontokat. A büdzsére várhatóan valamikor a jövő év elején térnek vissza az uniós vezetők. Angela Merkel német kancellár szerint a következő csúcstalálkozóra a leghamarabb, lehetőleg már januárban, vagy februárban sort kellene keríteni.
A magyar érdekeket Orbán Viktor miniszterelnök képviselte az uniós csúcstalálkozón - Kép: MTI
Hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint Magyarország számára előnyösebb az, hogy nem jött létre megállapodás, mint az, hogy ha a Herman Van Rompuy által az éjjel ismertetett javaslatot fogadták volna el. Orbán szerint a mostani csúcs más volt mint a szokásos. Szakzsargonban elmondott bonyolult utalgatások helyett mindenki világosan beszélt, hol mennyi pénz legyen, a vita az otthoni költségvetési vitákra emlékeztette. "Sok mellébeszélés most nem volt."
Az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről szóló januári EU-csúcs csak akkor lesz eredményes, ha minden vitatémában egyetértésre jutnak a részvevők - hangsúlyozta egy uniós forrás a Magyar Távirati Irodának. "Semmi nem végleges, amíg nem minden végleges" - fogalmazott az illetékes. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a kohéziós "plafonról" szóló médiaértesüléseket.
A BruxInfo információja szerint Magyarország és a három balti ország esetében ez a "plafon" a bruttó nemzeti termék 2,35 százaléka helyett - ami az előző tervezetben szerepelt - 2,585 százaléka lehetne. Az Európai Bizottság - az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - eredetileg 2,5 százalékot indítványozott. Az esetleges részeredmények - emelik ki tisztségviselők a csütörtök késő este kezdődött, és péntek kora este véget ért tanácskozás helyszínén - csak akkor jelentenek valódi előrelépést, ha minden szükséges résztémában megszületik a megállapodás.
Fenntartanának a kohéziós politikát
A kohéziós (felzárkóztatási) politika fenntartása mellett érveltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők az EP strasbourgi plenáris ülésén, még az uniós csúcs előtt.
Itt az idő a pénzköltésre!
Ugyan már a következő költségvetési ciklusról vitáznak az uniós vezetők, ám még mindig rengeteg uniós pénz vár lehívásra a mostani, végéhez közeledő támogatási ciklusban. Amit határidőig nem használunk fel, az a forrás elvész, a közösség egyik alapszabálya szerint. Tovább kellene tehát fokozni a tempót.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió elmaradott térségeinek felzárkóztatását szolgáló regionális fejlesztési alapok a közösségi szolidaritás megtestesítői, és egyben a válság elleni küzdelem legfőbb eszközei. "A regionális politika nem segélyezési, hanem befektetési politika, mely hatékonyan tud hozzájárulni az unió új növekedési stratégiájának, az Európa 2020-nak a megvalósításához" - hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy az Európa 2020 stratégia keretében az unió rendkívül ambiciózus célokat fogalmazott meg, "azonban a növekedés, a munkahelyteremtés, a válságból való kilábalás nem lehetséges a szükséges költségvetési háttér biztosítása nélkül".
Miből fejlesszünk? Uniós pénzekből!
Az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai most a legtöbb magyarországi kis- és középvállalkozás számára pályázati lehetőségeket egész sorát nyújtják. Az uniós pénzek segítségével még a forráshiányos környezetben is lehetőség nyílik a vállalkozás fejlesztésére, bővítésére.
Herczog Edit szocialista EP-képviselő szerint "Európa gazdasági és politikai hatalmának további növelése érdekében nélkülözhetetlen egy olyan költségvetés támogatása, mely elősegíti a különböző tagállamok és generációk közötti szolidaritást, miközben tovább növeli a versenyképességet". Herczog szerint az egységes Európa fenntartásához a következő hétéves költségvetés egyes fejezetei között a tervezett megszorításokat arányosan kell elosztani.
"Tehát a büdzsét ne egyes fejezetek rovására szűkítsék, hanem minden költségvetési fejezet biztosítsa a benne leírt célok, vállalások elérését. Az új költségvetés nem kérdőjelezheti meg az európai szociális modellt, és ezért biztosítania kell a kohéziós országok akár az eddigieknél hatékonyabb felzárkóztatását is" - mondta az MSZP EP-képviselője.
Jövőre már egyszerűbb lesz
Január 1-jétől gyorsabban és egyszerűbben lehet majd hozzájutni az uniós forrásokhoz. A Bizottság szerint a szabályok egyszerűsödésével az átláthatóság és az elszámoltathatóság is javul. Nagyobb körben lehet majd egy összegben kifizetni a támogatást, valamint a kisebb összegek esetében átalányfizetést alkalmazni, továbbá nem kell minden alkalommal megadni ugyanazokat a szükséges adatokat minden támogatási kérelem benyújtásánál, amelyeket ezentúl az interneten keresztül is be lehet majd nyújtani – ismerteti az újításokat a bizottság közleménye. “Az új szabályoknak köszönhetően megnyílik az út az uniós források hatékonyabb felhasználása felé. A válság idején ez minden uniós polgár számára létfontosságú, hiszen az uniós költségvetés jelentős szerepet játszik a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzésében” – jelentette ki Janusz Lewandowski, a pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős uniós biztos, aki szerint az újításokkal az adminisztratív terheket is sikerült csökkenteni. A bizottság megítélése szerint az új szabályoknak köszönhetően lerövidülhet az ajánlattételi felhívás és a támogatási megállapodás megkötése, illetve a kifizetések közötti idő. Módosulnak olyan részletek is, amelyek szerint a jövőben a kedvezményezetteknek nem kell külön kamatozó bankszámlát nyitniuk, de ha mégis ilyenre kapják a támogatást, az abból keletkező kamatot nem kell az uniós költségvetésbe visszafizetniük, és nem számít bele a projektbevételbe sem. Az új szabályok miatt a bizottság szerint javul majd azok elszámoltathatósága, akik az uniós adófizetők pénzével gazdálkodnak. A testület rámutat: a jövőben az uniós alapokat kezelő tagállami hatóságoknak évente nyilatkozatot kell aláírniuk és benyújtaniuk a bizottságnak, amelyekkel tanúsítják, hogy az uniós alapokat helyesen használták fel. A kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságok visszaszorítása érdekében pedig a bizottság “elrettentés céljából” közzé fogja tenni az uniós alapokkal való visszaélés miatt kiszabott szankciókról szóló határozatokat.
