A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői adatai szerint az épületek építési volumene 4,1, az egyéb építmények építése - a vasúti felújítási és az útépítési munkáknak köszönhetően - 34,4 százalékkal haladta meg a tavaly januárit. A KSH ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az építőipar januári teljesítménye általában csak egy átlagos hónap 60 százalékának felel meg. Szezonálisan kiigazítva a termelés 0,8 százalékkal volt magasabb a decemberinél.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése - az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése - januárban 26,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyéb építmények ágazat termelése 46,5 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 0,9 százalékkal csökkent 2013 januárjához képest.
A 2014. januárban kötött új szerződések volumene 5,4 százalékkal volt több az előző év azonos időszakinál, s elérte a 128,8 milliárd forintot. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 2,0 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene viszont 9,7 százalékkal emelkedett.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a januári adatok megerősítik azt a várakozást, hogy ebben az évben is kétszámjegyű ütemben nőhet az építőipar teljesítménye. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta: az új szerződések volumene januárban csak 5,4 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, ami azt jelzi, hogy a jövő évtől, vagy akár az idei év végétől lassulás jöhet.
Továbbra is az uniós pénzből finanszírozott nagy állami beruházások "húzzák" az építőipart - emelte ki Gabler, aki szerint a magánszektor változatlanul gyenge lábakon áll. Az idei kétszámjegyű bővülés után jövőre lassabb, egyszámjegyű, 0-5 százalék közötti növekedésre számít a szakember.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szintén úgy látja, hogy az idén kitart a lendület az építőiparban. Az ÉVOSZ arra számít, hogy hónapról hónapra 7-8 százalékos éves növekedés lesz, mivel a múlt év végén megkötött nagyértékű szerződésekből eredő munkákat ténylegesen ebben az évben kell megvalósítani.
Tavaly Magyarország a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus utolsó évében a lehető legtöbb pénzt igyekezett lehívni, ami a kivitelezésben és a szerződéses állomány nagy ütemű növekedésében is érzékelhető volt - mutatott rá az ÉVOSZ alelnöke. Az új szerződések kötésében viszont érződik az, hogy az új, 2014-2020-as európai uniós ciklus még nem indult be. Koji László úgy vélte, az EU-nak, illetve Magyarországon az új kormánynak egyaránt időigényes feladatot jelent majd az uniós pénzügyi ciklus első éves pályázatainak megjelentetése, az eredmény kihirdetése és a szerződések megkötése. Hozzátette: csak ezt követően kezdődhet az építőipar számára munkát jelentő kivitelezés.
Az építőipari statisztikákkal szinte egyidőben az ÉVOSZ is közzétette saját felmérése eredményeit, mely szerint 13-15 ezer kiküldött munkavállaló dolgozott vállalkozási szerződés alapján tavaly Németországban, ebből 4 ezer volt építőmunkás, a megtermelt 630 millió euróból 180 millió jutott az építőiparra. Mivel hivatalos statisztika nincs a Németországban tevékenykedő magyar építőipari munkavállalókról, több adat egybevetésével jutott az ÉVOSZ az eredményre.
Az ÉVOSZ közölte: tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 38 420 (2012-ben 37 508) A1-es igazolást adott ki német munkavállalásra. Ez az igazolás bizonyítja, hogy a magyar munkavállalónak rendezett a szociális hozzájárulása itthon. A német Szövetségi Munkaügyi Minisztérium statisztikai adatai alapján 2013-ban 57 300 - 2012-ben 40 735 - magyar állampolgárt alkalmaztak német cégek teljes és további 5900-at rövidített munkaidőben. Mindkét csoport ott fizetett tb-járulékot. A regisztrált magyar állampolgárságú munkanélküliek száma 4780 fő volt 2014. januárban. További 39 ezer magyar állampolgár pedig valamilyen más formában, de nem német alkalmazásban volt Németországban.
Az anyag szerint 2012.végén 107 398 magyar állampolgárt tartottak nyilván Németországban. (2011: 82 760). Ebből 20 411 azok száma, akik több, mint egy éve tartózkodnak Németországban.
Ugyanakkor a törölt építőipari cégek száma az idei évben mégis újabb rekordot dönthet. „Az év hátralevő részében újabb megszűnési hullámra számíthatunk, mert még sok 2012-ben indult felszámolási eljárást fejeznek be a hatóságok, és emellett számos 2013-ban kezdődött kényszertörlés is lezárulhat” – mondta korábban Tóth Tamás, az Opten igazgatója.
