2015. nyár végére már a statisztikai adatok is jelezték, hogy a magyar gazdaság lassuló pályára került. Ez nem meglepetés, mivel a 2014. évi gyors növekedés – mely még az idei I. negyedévben is tartott – alapvetően átmeneti tényezőknek, így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztásélénkítésnek, a kiváló termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak volt a következménye. Tovább rontja a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és a növekvő politikai kockázatok, mint a menekültválság, miatt várhatóan romló európai konjunktúra. Emellett Magyarországon mindinkább jelentkeznek az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikájának következményei: a tőke és a munkaerő kiáramlása, a verseny korlátozása okozta romló kínálat, a tartalék- és jövőfelélésből származó feszültségek szétterjedése az állami szolgáltatásokban a nyugdíjrendszertől az oktatáson át az egészségügyig – vélekedik előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Globális fékezés
A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható, amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyagárak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása. A globális gazdasági növekedésre negatívan fog hatni a Fed irányadó kamatlábának emelése, amelyet most óvatosságból elhalasztottak, de fél éven belül bizonyosan megkezdődik. Ennek nyomán valószínű a dollár árfolyamának erősödése, a jüan további leértékelődése, majd leértékelődési verseny, illetve erősödő deflációs nyomás kialakulása.
A görög pénzügyi csomag rövidtávon stabilizáló hatású. Az EU nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére (a magyar álláspont és gyakorlat viszont kifejezetten bomlasztja az integrációt, belpolitikai célú és embertelen). Az EU szoros együttműködést tervező belső köréből való tudatos kimaradás történelmi bűn lenne. A kelet-európai Consensus felmérés szerint a régióban a 2014-es évhez képest 2015–2016-ban csak Magyarországon és Szlovéniában lassul a gazdaság fejlődése.
Idén a bérkiáramlás a tavalyihoz hasonlóan 3 százalék körüli lesz, de a 2014. évi árszínvonal-csökkenéshez képest minimálisan emelkedő infláció miatt a reálkeresetek és a reáljövedelem növekedési üteme kissé csökken. Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája 1,5 ról 2,5 százalék körülire emelkedik; a harmadik éve növekvő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkent hitelterhek, a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására. 2016-ban a magasabb infláció miatt a reálkereset csak 1,3 százalékkal emelkedik, a nyugdíjak reálértéke nem változik, így a reáljövedelem és a fogyasztás is lassuló ütemben (1, illetve 1,5%-kal) nő.
Az állóeszköz-felhalmozás 2012-es 4,2 százalékos csökkenését követően a beruházások 2013-ban 5,2 százalékkal, 2014-ben 11,7 százalékkal bővültek. Idén stagnálás valószínű. Ennek fő oka az EU-forrásokból megvalósított beruházások és az autóipari fejlesztések kifulladása. 2016-ban már vissza is esnek az EU-források, emiatt 5 százalékos csökkenés valószínű. Az átlagos reálhitelköltség a Növekedési Hitel Program(ok) hatására kissé ugyan mérséklődött, de így is magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A fejlődésre képes kkv-k azonban valóban viszonylag olcsón juthatnak forráshoz. A beruházási ráta 2013-ban 19,9 százalék, 2014-ben 21,3 százalék volt. Ez idén 20,8 százalékra, 2016-ban 19,3 százalékra csökkenhet, ami alacsony.
A magyar gazdaság 2015. I. negyedévben 3,6, a másodikban 2,7 százalékkal növekedett, a lassulás elkezdődött. A II. félévben és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt az EU-források átmeneti visszaesése, a belföldi felhasználás visszafogottabbá válása, de a kiviteli lehetőségek romlása következtében is. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitásnak, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenésének és az európai konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye. A belföldi felhasználás a tavalyi 3,7 százalékos bővülés után idén 1 százalékkal, jövőre még 0,5 százalékkal sem bővül, ez főleg a beruházási pálya beesését tükrözi. A növekedés mindkét évben exportorientált. 2015 egészére 2,7 százalékos, 2016-ra pedig 2 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható.
Az ipari növekedés 2015 második felében kissé lassul, éves szinten 7 százalék körüli ütem várható. A fékeződés jelentős új kapacitások híján 2016-ban is folytatódik, az ipari növekedés 5–6 százalék között lehet. Az építési piac motorja – az EU- és költségvetési források által támasztott kereslet – idén és jövőre is csökken, s ezt a negatív hatást a piaci megrendelések csak részben tudják ellensúlyozni. Így az építőipari dinamika a 2014. évi 14 százalékról 2015-ben 3–5 százalékra, 2016-ban 2 százalék körülire esik. A mezőgazdaságban a tavalyinál szerényebb növénytermesztési teljesítmény várható, s átlagos időjárás esetén nagyjából ez ismételhető meg 2016-ban is. Az állattenyésztés eddig meglepően jól reagált a földtörvény okozta változásokra. A szolgáltatási GDP 2015-ben az előző évitől alig elmaradva, közel 2 százalékkal bővül, majd az ütem 2016-ban 1,3 százalékra esik vissza, s egyik évben sem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Mindkét évben az üzleti szolgáltatások bővülnek gyorsabban.
A magyar áru- és szolgáltatáskivitel 2015–2016-ben az importénál gyorsabban bővül, az aktívum jelentősen emelkedik, a cserearányok a két év átlagában kissé javulnak. A keleti és a déli külgazdasági nyitás nem vezetett a magyar külkereskedelem relációs szerkezetének átrendeződéséhez. A magyar kivitel fő felvevőpiaca továbbra is az EU lesz. A magyar kül- és belpolitika esetenként súlyosan sérti és sértegeti az ország fő politikai-gazdasági partnereit, ez negatívan hat a gazdasági együttműködésre.
A foglalkoztatottak száma 2015-ben 2 százalék körüli mértékben – a nemzetgazdaság valamennyi szektorára kiterjedően – bővül, 2016-ban viszont már csak 1 százalékkal emelkedik tovább. A statisztikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról idén várhatóan 7,2 százalék körülire, majd 2016-ban 7 százalék körülire csökken. A valós munkanélküliség 10 százalék körüli. Az Európai Unió munkaerőpiacának vonzása főleg olyan munkavállalókat szív el, akikre itthon is nagy szükség lenne, de a hazai keresetek és munkakörülmények nem versenyképesek. A közfoglalkoztatás már inkább akadálya, semmint segítője a valódi munkahelyek létrejöttének.
A pénzügyi szektor a világon mindenhol a válság áldozatává vált. Magyarországon többszörösen: az ágazat GDP-n belüli aránya 2014–2016-ban már csak 3,6-3,7 százalék, ami kb. 1 százalékpontos csökkenés a csúcshoz képest. Az összehúzódás részben a fenntarthatatlan mértékű korábbi eladósodás természetes következménye, a működés tartós lefagyása azonban szorosan összefügg a bankellenes, üzleti környezetet rontó gazdaságpolitikával, a hitelezésre érdemes projektek hiányával. A devizahitelek kivezetését (forintra váltását) végül is sikerült megoldani, de oly módon, hogy a lakosság viseli – az árfolyamveszteségen keresztül – a terhek nagy részét (kb. 3000 milliárd forint), a bankrendszer – a kamat-visszafizetéseken és extra adókon keresztül – szintén óriási összeget (2000–2500 milliárd forint) fordít rá, és az állam az egész művelet tizedét sem vállalta magára (kb. 500 milliárd forint). A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés (jövő évi bankadó-csökkentés) révén igyekszik bővíteni a gazdasági növekedés forrásait, ez azonban eddig nem sikerült. Idén a vállalati és a lakossági hitelállomány is tovább csökken, 2016-ban azonban főleg az előbbinél szerény növekedés kezdődhet. A hitelportfóliók minősége viszont az idei javulás után ismét romolhat.
2014-ben és 2015 első felében átmenetileg megszűnt az áremelkedés, az alapkamat pedig egészen minimális lett. Az idei II. félévtől a diktált rezsicsökkentés és az olajár zuhanásának következményei fokozatosan kifutnak, így enyhe áremelkedés kezdődik. 2015-ben 0 százalékos vagy néhány tizedszázalékkal magasabb, 2016-ban 2,5 százalékos áremelkedés várható. Az alapkamat az idei évben valószínűleg 1,35 százalékon marad, majd főleg a Fed kamatemelését követve 2016 végén 1,8 százalék körül lehet. A Monetáris Tanács azonban valószínűleg a lehetséges legkésőbbi időpontban fog csak a kamatemelésről dönteni. Ezért a forint tovább gyengül, 2015-ben 310, 2016-ban 320 forint körüli éves átlagos euró-árfolyam várható.
Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre egyre nagyobb többletet mutat. Ez 2015-ben várhatóan eléri a 9 milliárd eurót, ami az EU-támogatások visszaesésével 2016-ban 7,5 milliárd euróra csökken. Az elmúlt hét évben a magyarországi tőkeállomány a nemzetközi mozgások eredőjeként nem változott, ami a hazai befektetési környezet kemény kritikája. Ezen belül 2014-ben 1 milliárd euró nettó kiáramlás volt, (2015 I. félévében pedig 1,2 milliárd euró). A NAV adatai szerint a külföldi tulajdon részaránya 2011 és 2013 között több mint 4 százalékponttal csökkent. A tőkehiány eddig azért nem okozott azonnali nagy gondot, mivel annak helyébe az EU-támogatások léptek. A régió más országai azonban az EU-támogatásokkal nem helyettesítették, hanem kiegészítették a külföldi működőtőkét.
A 2014. végi és 2015. I. félévi javulás ellenére mindhárom nagy hitelminősítő bóvli, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta a magyar adósságot, bár megkezdődött a pozitív kilátások jelzése. A befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás akár mindegyik hitelminősítőnél 2016-ra csúszhat.