A munkavállalók számára az elsődleges kényelmi tényezőt az ergonomikus irodai székek és bútorok illetve a jó minőségű kávé biztosítása jelenti.

Még mindig óriási problémát jelent India elszigetelt területein az elektromosság hiánya, amely a becslések szerint több százmillió embert érint napi szinten.

A magyar munkavállalók több mint felének fontos szempont munkahelyváltáskor, hogy a lakóhelye közelében találjon új állást – derült ki egy friss felméréséből. Mindössze minden tizedik munkavállaló lenne hajlandó másik településre költözni egy jobb álláslehetőségért.

A fizetés a legfontosabb egy munkavállaló számára, az elvárások azonban ma már ennél összetettebbek. Az sem mindegy, hogy a munkáltató mennyire környezettudatos, lehetőséget nyújt-e az otthoni munkavégzésre és kerékpár-, illetve családbarát munkahely-e.

Botrányba fulladt az Amazon hr-programjának bevezetése, a mesterséges intelligencia szisztematikusan dobta ki az állásokra jelentkező nőket. A cég most dobhatja ki az egész fejlesztést.

A nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségei, szabályai jelentős mértékben módosultak már ebben az évben, és fognak módosulni 2019-től is.

Kutatások szerint az európai szociális gazdasági szektor jelenleg több, mint 11 millió embernek ad munkát, ez az aktív munkaképes lakosság 6 százalékát teszi ki. Bár ez az arány országonként változó, a szám egyértelműen jelzi, hogy egy nem elhanyagolható szektorról van szó. Magyarországon is egyre több a társadalmilag hasznos, megvalósult kreatív ötlet – a nagy kérdés, hogy ezek közül mennyi marad életben hosszútávon is fenntartható, üzletileg is sikeres vállalkozás formájában.

A GKI felmérése alapján nem a nyugdíjas-szövetkezetek fogják megoldani meg a munkaerőhiányt: a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne munkát vállalni, teljes munkaidőben csak 2 százalék dolgozna.

Akár már néhány ezer forintos különbségért is hajlandóak munkahelyet váltani az üzemekben dolgozó betanított munkások, és arra is van példa, hogy fejvadászok a gyár kapuja előtt várják a kilépő dolgozókat, hogy átcsábítsák őket egy másik céghez – írja a Deloitte.

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. Azonban nemek között jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A diákok közül még többen vágnának bele külföldön az álláskeresésbe: 44 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig Magyarországon kívül dolgozna. Tanulni azonban már kevesebben mennének külföldre. Legalább egy középfokú nyelvvizsgával a fiatalok 36 százaléka rendelkezik.